Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

1 и tetőzés idejére (jelen esetben márczius 22 — 25-re) értek volna le Gyomára. Ezeknek a részeknek kiválogatása hegyvidéki völgyzárókkal rendkívül nehéz, úgyszólván lehetetlen, míg nyári gátakkal elkülönített síkföldi medenczékkel könvnyebb és lehetséges. Kétségtelen ugyanis, hogy az esetben, lia a völgyzárókkal olyan víztömegeket fognánk fel, a melyek már a tetőzést megelőzően elhagynák Gyomát, vagy ide csak a tetőzést követően érkeznének le, a nagyvízszinét számottevően nem sülyesztenők le. Hogy a kivánt eredményt elérjük a szűkre szabott vízmennyiségnél többet kell tároznunk. Hieronymi Károly emlékirata szerint a Körösökből 200«—250 millió m

8 vizet kellene tározni, hogy az árvízszinét számba vehetően leszállíthassuk. Megelégedhetnénk azonban azzal is, lia egy-egy rendkívüli nagy 570—000 millió w'-re felvehető körösi árhullámnak x/t részét 150 millió m

3 vízmennyiséget sikerülne rövid időre viszszatartani. Ez esetben nem kellene a gátakat emelnünk és magára a folyóra bízhatnék azt, hogy medrét lassan-lassan maga erejével ágyazza be. A 150 millió m

8 vízmennyiség visszatartása nálunk is belekerülne 30 millió koronába. Ez az összeg igen jelentékeny és a szabályozásra eddig kiadott 80 millió korona mellett is számottevő. Ez a befektetés azonban nem lenne holt tőke, mert a raktározott víznek helyzeti energiáját, a mechanikai munkaerőt, részben ipari czélokra is lehetne értékesíteni. A vízierő, mióta azt villamos energiává átalakítják és nagy távolságokra szállíthatják, versenyez a kőszénnel, a mely napról-napra drágább lesz és idővel el is fogy. Az erőforrások közelében lakatlan vidékek népesednek meg. a csendes elzárt helyeken élénk ipari munkálkodás indul és a mesterségesen létesített tavak a hegyvidéknek eredeti szépségét fokozzák. A fejlődő kultúrával a föld is drágul, a mezőgazdasági termékek is drágulnak, a több termeléshez műtrágyára és öntöző vizre lesz szükségünk. Az öntözéshez és a hajózáshoz, sőt a mindennapi életszükségletekhez völgyzárókkal biztosíthatjuk a vizet és a víznek munkaerejével elektromos úton előállíthatjuk a nitrogén tartalmú műtrágyakat. Ha még ma nem is, de közel jövőben a közérdek sürgősen követelni fogja, hogy völgyzárókat építsünk és a nemzetek haladó versenyében a bennünket megillető helyet elfoglaljuk. A Körösökön csaknem 2-00 m mély hajózó vizet biztosíthatnánk, ha a kisvízmennyiségét 7. illetőleg 11 m

8 ről 20 — 25 wi

s-re emelhetnők. A Körösök forrásvidékén a völgyzárók részére igen sok hely kínálkozik, különösen a Sebes Körös mellékpatakjainak a Jádnak, Dragánnak és a Székelyónak völgyében. A Jád és a Drágán vizeinek tározására már tervek is készültek. A Dragánon a Sebespatak betorkollása alatt 204 m hosszúságú és 60 m magas zárógáttal 23 millió m

8 vizet lehet tározni, a mely vízmennyiség a közelfekvő és 288 m-rel alacsonyabb Jád völgyébe lebuktatva ipari czélokra igen nagy mennyiségű energiát adna. A Fekete Körös völgyében a legnagyobb hegyszakadékot a petróczi patak mentén találjuk. Ez a hegyszakadék, a melyet Galbinának neveznek, hosszú, keskeny, nagyesésű, úgy hogy nagyobb völgyzáró létesítésére nem alkalmas. A Fekete Körös mellékpatakjalnak völgyében, így a Hollód vagy másként a Vidapatak völgyében, már alkalmasabb helyeket találunk. A Berettyó-folyó mellékpatakjának a Bisztrának forrásvidékén a feketeerdői üveggyár alatt és e fölött építhetnénk kisebb völgyzárókat. A Fehér Körös forrásvidékén a vízerőkihasználás czéljából létesítendő völgyzárók részére az aradi