Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

148' kultúrmérnöki hivatal a hunyadmegyei öblözetben talált alkalmas helyeket. A kidolgozott tervek szerint 1. Blezsenynél 115 fern

2 vízgyűjtő területről 24 óra alatt lefutó vizekből 215 m hosszúságú 26'0 m magas gáttal 95 hektáron 1.1-4 mill, m

3 tározható. 2. Miheleny és Bucsesd között 223 hm

2 vízgyűjtőterületről lefutó vizekből 287 m hosszúságú 27-2 m magas gáttal 287 hektáron 22*1 millió m

s víz tározható. 3. A fentebbi két község alatt, illetőleg Zdrápez és Mihelény község között 244 km* vízgyűjtőterületről lefutó vizekből 315 m hosszúságú, 27 m magas gáttal 207 hektáron 24-2 millió m

3 víz tározható. 4. A Fekete Körös mellékpatakján, a kishalmágyi patakon Szirbnél 32 hm

2 vízgyűjtőterületről 135 m hosszúságú és 39-0 m magas gáttal 43 hektáron 6'7 millió m

s víz tározható. A Fehér Körösön azonban a tározott vizeket nem lehet olyan magas helyekről lebuktatni, mint a Dragánon, de hasonló nagy vízmennyiségek felfogására nincsen is olyan magas töltésre szükség, mert a Fehér Körös völgye helyenként kiszélesedik. A Fehér Körös mellékpatakjára, a Csigérre, két völgyzáró terve készült. Az aradi kultúrmérnöki hivatal terve szerint a Csigér vizeit legczélszerübb lenne a hegyvidéken felfogni. Feltótnál 193 hm

2 vígyűjtőről lefutó vizekből 479 m hoszszúságú 12-4 m magas gáttal 204 hektáron 10'8 millió m

s víz tározható. Az aradmegyei társulat tervei szerint a Csigér vizei felfoghatók lentebb is Apatelek, Kurtakér és Selénd község határában, túlnyomó részben báró Solymossy Lajos birtokán, a hol 1026 katasztr. holdon (az Adria tenger szintje'felett 118-5— 123-5 m magasságban fekvő területen) 24 millió korona költséggel 10 millió m

3 lenne tározható. A Fekete Körös mellékpatakjainak, a Bélnek és a Tőznek tározására szintén az aradi társulat, illetőleg Újj János főmérnök dolgozta ki a terveket. Az elkészült tervek szerint a Kertes, Tőz és Toplicza patakok vizei Kertes község határában gróf Wenckheim uradalmának 360 kat. holdnyi területén az Adria tenger szintje felett 129 0—132 0 m magasságban fekvő területen tározhatók. Minthogy azonban itt 1'5 millió korona költséggel csak 2 4 millió т

г víz volna visszatartható, a megoldást Újj János sem tartja gazdaságosnak és a Csigér vizeinek tározása esetén megengedhetőnek véli, hogy a Tőznek, Kertesnek és Topliczának másodperczenkint összesen 33'0 m

s-re becsült nagyvizeit rövid felfogó csatornán (mindössze 160.000 korona költséggel) Borossebes alatt egyenesen a Fehér Körösbe vezessék be. 4z elmúlt években a felső fehérkörösi és az aradmegyei társulat árterületén a Bélpatak kiöntései rendkívüli károkat okoztak. A már kidolgozott és előzetesen jóváhagyott tervek alapján a patak vizeit a Megyespatak vizeivel együtt Bél községből a bél-bokszegi úttal csaknem párhúzamosan (attól l'O—1-2 hm-re nyugatra) Bokszeg községgel szemben akarták a Fehér Körösbe bevezetni. A felső fehérkörösi társulat azonban a munkálat végrehajtását folyton halogatta ós a Fehér Körösön 1915. évben észlelt nagymértékű árvízszinemelkedés után az aradmegyei társulat érdekeltsége is a másodperczenként 100 m

8 vizet, sőt valószínűleg egyes kivételes esetekben még ennél is többet 120—150 m

!4 szállító patak bevezetését veszélyesnek tartotta és a kérdést a tározással vélte czélszerübben megoldhatónak. Újj János tervei szerint a Bélpatak vizei a Bél-Tőz deltájában Arad és Bihar vármegye határán Bélmocsolya község határában a nagyváradi latinszertartású püspökség birtokán tározhatók. Itt 1576 katasztr. holdon 108 0—110'9 m 10