Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

148' A Körösökön Gyománál 1915 márczius 15-től április 30-ig öszszesen 1960 millió m

8, vagyis közel 2 milliárd m

8 vízmennyiség folyt le, ebből a márcziusi nagyáradásra (márcz. 19—26-ig 8 napra) 570 millió m

8, az áprilisi nagyáradásra (ápril 15—22-ig 8 napra) 540 millió m

s esik. 81. rajz. Gyománál elfolyó vízmennyiség. A fentebbi rajzból látható, hogy Gyománál 1915 márcziusban a 7'50 m-1 meghaladó vízállás felett'48 millió m

s, a 720 »2j-t meghaladó vízállás felett pedig. 110 millió m

s víz folyt le. Ez volna tehát az a káros vízmennyiség, a melyet völgyzárókkal felfogni és bizonyos ideig visszatartani kellene. Ha a. káros 48 millió m

3-t sikerülne 3 nap alatt felfognunk és ezt módunkban lenne 5 nap alatt fokozatosan leeresztenünk, az esetben Gyománál az 1915. évi márcziusi árhullámmal egyenlő nagyságú árhullámok nem 8'08 w, hanem 7'50 m vízállásánál érnék el a tetőpontot, a tetőzés ideje pedig közelítőleg 18 órával tolódnék ki. Ha pedig 110 millió m

s tarthatnánk vissza, az esetben a tetőzést 7-20 да-re szállíthatnék le és a tetőzés idejét közelítően 30 órával tolnók el. Tarozás esetén is a körösi árvizek még mindig jóval előbb érkeznének a csongrádi torkolathoz, mint a tiszai árvizek, de maximális tömegük előnyösen megfogyatkoznék, így a Körösök vízvidékén a tarozás a Tisza szabályozás szempontjából sem kifogásolható. A fentebbiekből azonban látható az is hogy a 48 millió illetőleg 110 millió m

s vízmennyiséget 570 millió m

s-től kellene úgy kiválasztanunk, hogy az egyes folyók és patakok árhullámaiból éppen azokat a részeket tartsuk vissza, a melyek a