Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

148' nem épült, a Bober alsó szakaszán alig volt hatásuk a folyó vízállására. Az öszszes völgyzárók elkészülte után az eddigi eredmények azt igazolták, hogy ez a rendszer megfelelt a várakozásnak. A Queis összes vízgyűjtője 1006 km

2, a marklissai völgyzárónál 303 km

2. A völgyzáró férő helye 15 millió m

3, a vízfelszíne 140 hektár, a gát magassága 38-4 m; a gát hosszúsága 150 m; az összes költség 3 22 millió márka, ebből egy ш

3 víztározására 21 pfennig esik. A Bobervízgyűjtője a Queis nélkül 3158 km

3, a maueri völgyzárónál 1210 km

2. A völgyzáró férőhelye 50 millió m

3, a vízfelszíne 230 hektár, a gát magassága 50 m, az összes költség 75 millió márka, ebből egy m

8 víztározására 15 pfennig esik. A marklissai völgyzárónál 1500 lóerős, a mauerinél 300 lóerős turbinatelep épült. A porosz-sziléziai völgyzáróknál az időszakosan vízzel elborított teriiletet is bérbe adták és jól hasznosították. A völgyzárók részére a legalkalmasabb helyeket a hegységekben találjuk, a hol közel fekvő sziklafalak zárják ej a vízfolyását, de e fölött a völgy kitágul és nem nagy esésű, úgy hogy aránylag rövid és nem túlságos magas gáttal nagy mennyiségű vizet tarthatunk vissza. A hegyek között a lecsapódás is nagyobb, mint a dombvidéken és a síkságon és a kopasz, meredek hegyoldalokról folyik le a legtöbb víz. A németországi tapasztalatok szerint a hegységekben elhelyezett tározó medenczékből csak akkor várhatunk jó eredményeket, ha ezek az árhullám összes vízmennyiségének legalább 1Д részét be tudják fogadni. Az árvizeket a hegységekben épített egy-két völgyzáróval nem tudnók teljesen vi-szatartani. Tavaszszal, különösen rohamos hóolvadás esetén az előhegységekről és a dombvidékről annyi víz fut össze, hogy ez egymagában is veszélyes áradást okozhat. A Körösökön az árvíz rendszerint különböző időben, különböző helyekről elinduló vízrészecskéktől verődik össze. A Fekete Körös árhulláma egyízben a Fehér Körös, más ízben a Sebes Körös nagy árhullámával egyesülve szökteti fel az alsó szakaszon a vízállást. A gyomai tetőzéshez érkező vizek az esőzés intenzitása, eloszlása és iránya szerint majdnem minden esetben más-máshelyről indulnak el Egy-két völgyzáróval tehát az áradások hevességét nem törhetjük meg: a völgyzárókat arányosan el kell osztanunk az összes vízgyűjtőterületen és lelíetőleg az öszszes kopár és "hagy esésű területekről jövő vizeket., mint legveszedelmesebbeket, völgyzárókkal kell felfogni Az árvédelem czéljait szolgáló völgyzárók megtöltését nem az áradás kezdetén kell megkezdenünk, hanem az áradás tetőfokán ; a visszatartott vizeket oly sorrendben kell leengednünk, hogy lehetőleg elkerüljük az egyes árhullámok összegeződését; a kisebb víztartó medenczéket aránylag gyorsan kell kiürítenünk, hogy a második és a harmadik árhullám azokban még kellő férő helyet találjon. Az árvédelem czéljait szolgáló völgyzárók, illetőleg víztartók helyes, kezelésére még alig van egy-két tapasztalati adatunk, a mint a németek megjegyezték igen kiterjedt és megbízható hirjelző szolgálat, az árhullámok nagyságának és. leérkezési idejének pontos előrejelzése szükséges ahhoz, hogy a viszonyokkal teljesen ismerős vezető gyorsan tájékozódhassék és megfelelően intézkedhessek. A völgyzáróktól csak akkor várhatunk sikert, lia elég nagyra veszszük azok férő helyeit. A gátak egymástól való távolságának megállapításánál tekintettel kell lennünk, a másodperczenkinti lefolyó maximális vízmennyiségre, a víztartók nagyságának megállapításánál pedig az árhullám összes víztömegére. f