Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

148' nem épült, a Bober alsó szakaszán alig volt hatásuk a folyó vízállására. Az ösz­szes völgyzárók elkészülte után az eddigi eredmények azt igazolták, hogy ez a rendszer megfelelt a várakozásnak. A Queis összes vízgyűjtője 1006 km 2, a marklissai völgyzárónál 303 km 2. A völgyzáró férő helye 15 millió m 3, a vízfel­színe 140 hektár, a gát magassága 38-4 m; a gát hosszúsága 150 m; az összes költség 3 22 millió márka, ebből egy ш 3 víztározására 21 pfennig esik. A Bober­vízgyűjtője a Queis nélkül 3158 km 3, a maueri völgyzárónál 1210 km 2. A völgy­záró férőhelye 50 millió m 3, a vízfelszíne 230 hektár, a gát magassága 50 m, az összes költség 75 millió márka, ebből egy m 8 víztározására 15 pfennig esik. A marklissai völgyzárónál 1500 lóerős, a mauerinél 300 lóerős turbinatelep épült. A porosz-sziléziai völgyzáróknál az időszakosan vízzel elborított teriiletet is bérbe adták és jól hasznosították. A völgyzárók részére a legalkalmasabb helyeket a hegységekben találjuk, a hol közel fekvő sziklafalak zárják ej a vízfolyását, de e fölött a völgy kitágul és nem nagy esésű, úgy hogy aránylag rövid és nem túlságos magas gáttal nagy mennyiségű vizet tarthatunk vissza. A hegyek között a lecsapódás is nagyobb, mint a dombvidéken és a síkságon és a kopasz, meredek hegyoldalokról folyik le a legtöbb víz. A németországi tapasztalatok szerint a hegységekben elhelye­zett tározó medenczékből csak akkor várhatunk jó eredményeket, ha ezek az árhullám összes vízmennyiségének legalább 1Д részét be tudják fogadni. Az árvizeket a hegységekben épített egy-két völgyzáróval nem tudnók tel­jesen vi-szatartani. Tavaszszal, különösen rohamos hóolvadás esetén az előhegy­ségekről és a dombvidékről annyi víz fut össze, hogy ez egymagában is veszé­lyes áradást okozhat. A Körösökön az árvíz rendszerint különböző időben, külön­böző helyekről elinduló vízrészecskéktől verődik össze. A Fekete Körös árhulláma egyízben a Fehér Körös, más ízben a Sebes Körös nagy árhullámával egyesülve szökteti fel az alsó szakaszon a vízállást. A gyomai tetőzéshez érkező vizek az esőzés intenzitása, eloszlása és iránya szerint majdnem minden esetben más-más­helyről indulnak el Egy-két völgyzáróval tehát az áradások hevességét nem tör­hetjük meg: a völgyzárókat arányosan el kell osztanunk az összes vízgyűjtő­területen és lelíetőleg az öszszes kopár és "hagy esésű területekről jövő vizeket., mint legveszedelmesebbeket, völgyzárókkal kell felfogni Az árvédelem czéljait szolgáló völgyzárók megtöltését nem az áradás kez­detén kell megkezdenünk, hanem az áradás tetőfokán ; a visszatartott vizeket oly sorrendben kell leengednünk, hogy lehetőleg elkerüljük az egyes árhullámok összegeződését; a kisebb víztartó medenczéket aránylag gyorsan kell kiüríte­nünk, hogy a második és a harmadik árhullám azokban még kellő férő helyet találjon. Az árvédelem czéljait szolgáló völgyzárók, illetőleg víztartók helyes, keze­lésére még alig van egy-két tapasztalati adatunk, a mint a németek megjegyezték igen kiterjedt és megbízható hirjelző szolgálat, az árhullámok nagyságának és. leérkezési idejének pontos előrejelzése szükséges ahhoz, hogy a viszonyokkal tel­jesen ismerős vezető gyorsan tájékozódhassék és megfelelően intézkedhessek. A völgyzáróktól csak akkor várhatunk sikert, lia elég nagyra veszszük azok férő helyeit. A gátak egymástól való távolságának megállapításánál tekintettel kell lennünk, a másodperczenkinti lefolyó maximális vízmennyiségre, a víztartók nagyságának megállapításánál pedig az árhullám összes víztömegére. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom