Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

148' ladánynyal szemben még mindig ott van a kihii magaslat. Itt a régi meder jó részben feliszapolódott, a hullámtéren valóságos erdőség díszlik, az új átvágás pedig lassan fejlődik. Valószínű ennek az átvágásnak a feneke is kötött agyag, azért itt az új meder inkább csak szélességben fejlődik, mint mélységben, úgy annyira, hogy a partomlások következtében már Körösladány község belsőségét védőgát állékonysága is veszélyeztetve van. Békés alatt még igen sok helyütt ott van a gát kijebb helyezésénél el nem hordott régi töltés maradványa. A Sebes Körös torkolati szakaszán (a Berettyó beömlése és Fokköz között helyenkint még az átmetszésből kiemelt föld egy része a meder partján van. A hullámtérnél még fontosabb a meder. A meder méreteit és esését úgy kellene megállapítani, hogy az alsó szakaszon is a felülről nagy tömegben érkező víz duzzasztás nélkül lefolyhassék és a két szakasz között az arányosság esetleg megfelelő munkálatokkal és kotrásokkal fentarta*sék. A folyó fenékesését a torkolattól felfelé egységesen és tervszerűen kell megállapítani úgy, hogy a felső szakasz nagyrésze fokozatosan menjen át az alsó szakasz kisebb esésébe. A hegynek felfelé vezetett vasútvonal építésénél rendszerint ügyelnek arra, hogy a pályaemelkedése egyenletes legyen és az egyszer elért magasságot megtartsák. Még inkább ügyelnünk kell csekély esésű folyó vizeinknél, hogy az esést helyesen osszuk el. A hegyekben, a hol az esés nagy, bukókkal mérsékelik az esést, az alsó szakaszon azonban, lia csak elkerülhetjük, ne építsünk semmi olyan fenékbiztosító művet, a mely a folyó jobb beágyazódását megakadályozza. A csekély esésű folyókon, a hol csak lehetséges a hajózó vízmélységet ne duzzasztókkal és hajózó.csegékkel, hanem a meder jobb beágyazásával és a kis víz mennyiségének megnövelésével igyekezzünk előállítani. Ha pedig már az alsó szakaszon beépített mesterséges művekkel megkötöttük, a folyó fenekét, úgy ezt az egyensúly fentartása czéljából a felsőbb nagyobb esésű szakaszon is állandósítanunk kell, mert különben a felső szakaszról lezúduló vízmennyisége évrőlévre növekedni fog é3 a vízszín ennek arányában az alsó szakaszon emelkedni fog. Számolnunk kell azzal is, hogy az 1914. évi XXXVIII. törvénvczikk a következő 20 éven át évenkint 3 millió koronával összesen 60 millió koronát bocsátott a földmívelésügyi miniszter rendelkezésére abból a czélból, hogy az állami szabályozás alá nem eső folyók kártételét elhárító munkálatok végre hajtásához megfelelő segélyt adhasson. Ha ez az összeget a társulatok árterületein kívül fellépő károsodások elhárítására ós a vizek gyorsabb levezetésére fordítanák, az alsó érdekeltség helyzete még jobban súlyosbodnék. A Tisza mellékfolyói mentén, így az egyes Körösökön és a Berettyón is, a folyó medre nincsen állami kezelés alatt, de az alsó szakasz csaknem otyan kis esésű, mint a Kettős Körös vagy a Hármas Körösé. Nem csak kívánatos, de szükséges is, hogy a társulatok árterületén kívül végzendő munkálatokat teljes összhangzásba hozzák a társulati munkálatokkal és a vizek gyorsabb levezetését csak akkor engedjék meg, ha a gátak közé vett folyószakaszokon a medret megfelelően bővítették és mélyítették. Teljesen jogos a felső érdekeltség kívánsága, hogy az ő bajaik is orvosoltassanak és földjeik biztosabb megmunkálása és kihasználása állami támogatással is előmozdíttassék, de csak oly

r módon és oly terjedelemmel, hogy az alsók helyzete ne legyen súlyosabb.