Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

148' Annyival is inkább hangsúlyoznunk kell ezt, mert a felső érdekeltség bajai nem csupán a vizek gyorsabb levezetésével, de az áradások hevességének megtörésével, a kártékony vizek időszakos visszatartásával és tározásával igen sok esetben czélszeriibben orvosolható. A párhuzamos gátak közé fogott szakaszokon is a töltésezési rendszer káros következményeit a meder mélyítésével és jobb beágyazásával ellensúlyozhatjuk. A Sebes Körös és a Berettyó sárréti szakaszán azt látjuk, hogy a meder sekély és ezen a szakaszon, jóllehet az esés nem kisebb mint e fölött, vagy ez alatt, a meder mélyülése igen lassan halad. Mennél mélyebb a meder, annál jobban fentartja és bővíti az magát. Mennél jobban beágyazza a folyó magát, annál kevesebb a szivárgó víz, annál könnyebb a belvizek bevezetése. Jól beágyazott folyóknál a védtöltés közelében összegyűlendő belvíz nagyobb része a zsilipeken még a folyó árhullámának megérkezése előtt levonulhat, a künrekedt vizeket pedig később a szivattyúk gyorsan és aránylag csekély költség árán eltávolíthatják. A jég akadálytalan levonulását is legjobban a meder mélysége és helyes vonalazása biztosítja. Ha a kisvizek és a középvizek nem csapnak ki mindjárt a hullámtérre, úgy télen magában a folyó 20—30 m széles medrében nem képződik oly nagy menynyiségű jég, mintha a hullámteret is több száz méter szélességben víz borítja. A fentebbiekre való tekintettel, még az esetben is, ha a meder rendezésével és mélyítésével nem tudnók a nagyvízszínet leszállítani, az ilynemű munkálatokat végre kell hajtanunk, mert ezzel a víz lefolyási viszonyokat lényegesen javíthatjuk. A medermélyítésénél a fenékszélességet kezdetben kisebbre vehetjük és a további bővítési munkát a folyó eleven erejére bízhatjuk. A hullámtér leásásánál is a talp szélességet ne vegyük nagyra, hogy a folyó kisebb árvizei azt újból fel ne iszapolják. A medret azonban csak is a kisebb esésű folyó szakaszon mélyítsük, a hol a folyónak a vize tiszta-, vagy hordaléka egészen finom apró szemű: A hol a folyó már kavicsot görget, ott a meder mélyítését a folyóra bízhatjuk és szükség esetén a meder összeszorításával ezt el is érhetjük. A.meder mélyítéstől bármilyen sikeres legyen is, nem várhatunk túlzott és meglepő eredményeket. Mindaddig, míg a vízgyűjtő területről lefolyó vízmenynyiség a mai gazdasági rendszer túlhajtásai következtében növekszik, mindaddig míg a folyó saját erejéből a felső szakaszon jobban bővíti medrét, mint az alsó szakaszon az ellensúlyozott helyzet fentartása folytonos és gondos munkát kíván. A Kettős Körösön és az egyes Körösök, valamint a Berettyó torkolati szakaszán a meder mélyítésével és bővítésével a vízfolyás akadályainak eltávolításával valószínűen sikerülne annyival leszállítani a nagyvízszínét (50—60 cm), a mennyivel a várható nagyvíz magassága az 1915. évit meghaladhatná. Legczélszerübb lenne, ha a hullámtér leásását a gátemelésével egyidőben hajtanák végre és a hol csak lehetséges a hullámtér leásásából nyert földtömeget a töltések erősítésére használnák fel. Ez esetben nem kellene a gátakat a várható nagyvízszíne fölé felemelni, hanem csak az 1915. évi nagyvíz fölé 1-20 wt-rel. Árapasztó csatornák, vészkiömlök, a kitört árvizek lokalizálása, körgátak. A legegészségesebb és legczélszerübb megoldás az, lia a folyó nagy vizét nem osztjuk széjjel, hanem egységesen vezetjük le. Kivételes esetben azonban egyik folyó annyira megközelíti a másikat, hogy önként felvetődik a gondolat, vájjon nem lenne e czélszerübb, ha az egyik folyót nagyobb méretekkel építenők ki és ebbe