Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)
1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)
126 e чй N! tfi Ui о ce I d ó Nagyzerindi Kisjenói Körös szakáli Csongrádi vízállás a kunszentmártoni tetőzés idején Kunszentmártoni tetőző vízállás ïûlôiiisi» e чй N! tfi Ui о ce I d ó tetőző vízállás m Csongrádi vízállás a kunszentmártoni tetőzés idején észlelt számított +!1 1895 raáiczius 27 6-48 6-13 4-12 6-40 7-08 7-02 — 6 2 1895 április 5 6-58 5-93 3-90 8-45 8 • 38 8-37 — i 3 1898 április 6 6-84 6-54 3'90 5-67 6:45 6'69 24 4 1908 márezius 5. ... 5-88 5-35 3 66 5-20 6-16 5-94 1 22 5 1910 május 7 562 5-91 242 4-65 5-66 5-54 — 12 e 1910 november 8. ... 5-20 3-78 3-22 5-02 5-47 5-38 — 9 7 1911 április 11 4-80 5-60 1-78 5'45 5-80 5-80 —i — 8 1912 május 28 5-49 5-30 3-52 6'05 6 33 6-40 7 — 9 1912 november 20.... 5'46 4-70 3-12 5-73 5-94 6-06 12 — 10 1913 július 3 6-36 5-45 4-00 5-49 610 6-27 17 11 1913 július 11 6-90 4-55 4-46 6-63 7-07 7-05 —! 2 12 1913 július 14 4-98 4-24 7-03 7-44 7-42 ; 2 13 1915 márezius 21. ... 7-20 7-12 3-56 6-30 7-30 7-27 -i 3 14 1915 április 16 6-74 6-32 3-88 7-23 7 • 66 7 '65 - 1 Á fentebbi formulát a kunszentmártoni nagy víz előrejelzésére nem használhatjuk, mert a kunszentmártoni tetőzés idején a csongrádi vízállást nem ismerjük. Ha a Tisza áradása igen erős, az esetben a kunszentmártoni tetőzés összeesik a csongrádi tetőző vízállással. A csongrádi tetőző vízállások számítására pedig már 1909. évben közreadtam a következő formulát: Cs = — О'Ю+О-13 kt+03 (p—2'80> + 0-91 t. A fentebbiekben Cs = csongrádi tetőző vízállás, kt = köröstarcsai, p = a Maros perjámosi, t = a Tiszá tokaji tetőző vízállása. A Tisza, Körös és a Maros legnagyobb árvizei méj; teljes erősségükben nem találkoztak. A Tisza 1888 márcziusban volt legnagj'obb, a midőn Tokajnál 8 72" m-nél kulminált az árvíz, de itt, ha a tiszalök—tiszadadai átömlés közvetlen a kulmináczió előtt le nem szállítja a vízszint, 8'86 m magasságot ért volna el. A Marosnak 1895. évi jégzajlásos vize Perjámosnál a 466 m-et elérte, ugyanitt az árvíz 1895 áprilisban 4 17 m, 1913 julius 17-én 4'28 m tetőzött. A Kettős Körös legnagyobb áradása Köröstarcsán 1915 márezius 7'83 m 1915 április 7-60-m-t elérte. •Csongrádnál a tokaji 8'86 m, a perjámosi 4'28 m és a köröstarcsai 7-83 m nagyságú áradások találkozása esetén az árvíz 9 42 m-t elérheti, vagyis itt is éppen úgy, mint Gyománál, még 75 cm árvízszinemelkedés várható, a mennyiben Csongrádnál az eddig észlelt legnagyobb vízállás (1895 ápr.) 8-67 m volt. A Körösök árvizeinek levonulására igen kedvező, hogy a Tisza árvize rendszerint jóval később ér a torkolathoz, mint a Körösök árvize, továbbá maga a torkolat a Tiszának olyan szakaszára esik, a hol a vízlefolyási viszonyok nem rosszabbodtak, hanem javultak. Sziberth Artúr 1904. évben megjelent tanulmányában reá mutatott, hogy a Tisza csongrád—szegedi szakaszán az 1895. évi és 1901. évi árvíz az 1888. évihez mérten sülyedt. A sülyedés legjobban meglátszik az 1895-ik árvíznél a 86. sz.
