Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)
1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)
118 úgyszólván a folyók nagy vízhozományával arányosak. A Sebes Körös hatásfoka azonban ennél jóval kisebb, minthogy a Sebes Körös árhulláma a tetőzést megelőzően érkezik le Gyomára ós a hatás egy része a tetőzést megelőző gyomai vízállásban jut kifejezésre. A Berettyó árhulláma rendszerint elkésve érkezik Gyomára és így hatása igen kicsiny és inkább a tetőzés megnyújtásában nyilvánul. Ha a Körös áradása igen erős, úgy a Tisza duzzasztó hatása aránylag nem nagy. A Tisza közelítően 40—50 cm-rel emeli a vízszinét. Mióta azonban a Köröst a torkolati szakaszon is párhuzamos gátak közé vették, a duzzasztó hatás erősebben nyilvánul, mint régebben. A tényleg észlelt és a számított értékek különbségéből, illetőleg az eltérések csoportosulásából megállapíthatjuk, hogy Gyomán az utóbbi 20 év alatt a vízlefolyási viszonyok nem romlottak, sőt inkább javultak. A Hármas Körösnek az egyes folyók nagy vízhozományához mérten is elég széles a hullámtere és minthogy a hullámtérről a lefolyási akadályokat jórészben eltávolították, maga a hullámtér is résztvesz az árviz levezetésében és úgy látszik, hogy a meder is fejlődik. A Hármas Körösön ma már a vizek gyorsabban folynak le, mint azelőtt és a hirtelen felszökő árhullám, mint az 1890-ik januári, ma már nem emelkednék olyan magasra. Az esés nagyarányú csökkenése következtében azonban a rövid időközben elinduló árhullámok a gyomai szakaszon még ma is összegeződnek, ha nem is olyan mértékben mint régebben. Gyomán is az 1915 márcziusi első árhullám a számítottnál alacsonyabb, a második áprilisi árhullám a számítottnál magasabb szinten tetőzött. Gyomán az áradást megelőző vízállásnak a tetőző vízállás kialakulására ma is nagy a hatása. Gyománál eddig sem 1895., sem 1913., sem pedig 1915. évben a körösi legnagyobb árhullámok nem találkoztak össze a Tisza legnagyobb árhullámaival. 1895. évben a Fehér és Fekete Körös árhulláma kisebb volt, mint 1915. évben, de a Tisza árhulláma nagyobb volt, mint 1913-ban és 1915-ben. Meg kell tehát vizsgálnunk, hogy mtlyen magasságban tetőznék az árvíz, ha a Fekete Körös Nagyzeréndnél a 7'50 m-t. a Fehér Körös Kisjenőn a 7'20 m-t, a Sebes Körös Kőrösszakálon a 4 70 m-t, a Berettyó Berettyóújfalun a 470 m-t elérné és Gyomán az előző áradások hatása alatt a víz 7-70 m-re, Csongrádon pedig 9-00 m-re felemelkednék. Gy = 1-08+ 0-34 X 7-50 + 0-26 X 7"20-|-015 X 4"70-f-0 03 X 4'70-f + 0-25 X 7-70 -t- 0-06 X 9 00 = 8 83 m kikerekítve 8 80 m. A vízrajzi osztály 1915. évben kéziratként közreadott Körös tanulmányában a Gyomán várható nagyvízszint 8'90 m-re számítja. A két számított érték között a különbség 7, illetőleg 10 cm ós így a megengedhető hiba határán belül van. Még ha a kisebb 8-80 m-t fogadjuk is el, akkor is azt látjuk, hogy a vízszin az eddig észlelt legnagyobbhoz (az 19! 5. évi 8-08 m-hez) mérten 72 cm-t emelkedhetik. Minthogy a számított vízszinemelkedés sok tényezőnek kedvezőtlen összejátszásából állhat elő, nem valószinú, hogy ez a nagy vízszinemelkedés hamarosan bekövetkezzék; kisebb vízszinemelkedésre azonban el kell készülnünk, mert Gyomán már az 1915. évi nagyvízszine is 24 cm-rel meghaladta az 1895-ikit és mind a Fekete Körös felső szakaszán, mind magán a Tiszán, már több árhullám nagyobb volt az 1915. évinél. A Hármas Körös vízhozományát a szabályozás kezdetén 900 m 5, későb
