Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

117 magasabb vízszint idéznének elő. A gyomai vízállásra igen nagy hatása van a befogadó Tiszának, de Gyomán a tetőzés rendszerint a Hármas Körös árhullámának levonulásakor áll elő. így 1895-ben Gyomán a Körös árhullámának levonulásakor ápr. 6-án délután 7-84 m tetőzött az árvíz, míg a Tisza csongrádi tetőzése idején ápr. 16-án csak 6-50 m volt a vízállás. A Körösök nagyobb áradásainál a Tisza duzzasztó hatása csakis az 5 00 m-t meghaladó tiszai vízállásoknál nyilvánul meg és e duzzasztás Gyomán felül is érezhető. A Tiszának egészen kicsiny, mederben maradó vizei leszállítják ugyan a Körös nagyvízszinétj de ez a vízszinsülyesztő hatás csupán a torkolati szakaszon (0—20, illetőleg 0—30 fon-ig) idéz elő számottevő eltérést. Az alábbiakban a gyomai tetőző vízállást a Fekete Körös nagyzeréndi (nz), a Fehér Körös kisjenői (kj), a Sebes Körös körösszakáli (sz), a Berettyó berettyóújfalui (b) tetőző vízállással mérjük és ezenkívül figyelembe vesszük, hogy a nagyzeréndi tetőzés idején Gyomán (gy) és Csongrádon (cs) milyen magas volt a vízállás. A Tisza duzzasztó hatásának kifejezésére a számításoknál (cs — 5'00) alakot használtuk, az alábbi végleges formulában azonban a csongrádi vízállásokat már minden levonás nélkül vettük fel. A vízállások között a következő összefüggést találtuk: Gy = 108-f0'34 nz + 0'26 kj + 015 sz + 0ЮЗ b + 0'25 gy+0'06 cs. Sorszám Év, hónap Fekete Körös n.-zeréndi Fehér Körös kisjenői Sebes Körös k.-szakáli Berettró b.-újfalui Gjomai Csongrádi Gyomai tetózó vízállás Különbség Sorszám Év, hónap Fekete Körös n.-zeréndi Fehér Körös kisjenői Sebes Körös k.-szakáli Berettró b.-újfalui vízállások a nagyzeréndi tetőzés idején Gyomai tetózó vízállás Különbség Sorszám Év, hónap Fekete Körös n.-zeréndi Fehér Körös kisjenői Sebes Körös k.-szakáli Berettró b.-újfalui vízállások a nagyzeréndi tetőzés idején észlelt számított + — Sorszám Év, hónap tetőző vízállásai m vízállások a nagyzeréndi tetőzés idején észlelt számított + — 1 1895 márcz. 27 6-48 6-13 4-12 3-49 5-92 5-76 7-43 7-41 2 2 1895 ápr. 5... 6-58 5-93 3-90 3-61 7-70 7-25 7-84 7-91 7 — 3 1898 ápr. 6... ti-8í 6-54 3-90 2-88 4-32 4-51 7-16 7-14 — 2 4 1908 márcz. 5. 5'88 5-35 3'tíö 3-05 5-96 3-05 6-92 6-78 — 14 5 1910 máj. 7... 5-62 5-91 2 12 2'22 5-84 306 6-68 6-64 — 4 6 1910 nov. 8. 5-20 3-78 3-22 0-77 5-80 3.14 6-14 5-98 — 16 7 1911 ápr. 11 4-80 5-60 1 ' 78 1-87 4-76 5-17 6-04 5-99 — 5 8 1912 máj. 28 5-49 5-30 3-52 3-39 5-18 4-56 6'52 6-52 0 — 9 1912 nov. 20 5-46 4-70 3-12 3-23 5-32 4-95 6-18 6 • 36 18 — 10 1913 júl. 3 ... 6-36 5'45 4-00 1-70 6-12 3-02 6-95 7-02 7 — 11 1913 júl. 11... 6-90 4-55 4'46 4-16 6-38 6-30 7-3S 7-37 — 1 12 1913 júl. 14... 7-12 4'98 4-24 3-88 7-20 6-63 7-76 7-74 — 2 13 1915 márcz. 21 7-20 7-12 3-56 3-82 7-38 4'96 8-08 8-19 11 — 14 1915 ápr. 16. e-74 fi-32 3-88 4-12 7-28 6-59 8-00 7-93 — í A hibahatár +18 — 16 cm, az átlagos hiba 8 cm. A fentebbiekben az egyes tényezők nem külön-külön, de együttesen fejezik ki az egyes folyók áradásának hatását, sőt összességükben kifejezik azoknak az ismeretlen tényezőknek hatását is, amelyeket a számításba nem vontunk be. Az egyes együtthatók mégis tájékozódást nyújtanak arról, hogy az egyes folyók mennyivel járulnak hozzá a gyomai vízállás kialakulásához. A hatásfokok