Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

112 ben pedig 492 m-nél tetőzött az árvíz. Az eltérés első esetben -f- 3 cm, a második esetben — 4 cm. A fentebbiekből látható, hogy az eltérések előjelei sűrűn váltakoznak, a nagyvizeknél az eltérések igen kicsinyek és így elfogadhatjuk azt a véleményt, hogy a fentebbi vízmércze vízállásai között az összefüggés lényegében nem változott. Szeghalmon az 1915. évi áprilisi tetőzés az 1895-ikit 23 cm-rel meghaladta ugyan, de csak azért, mert Berettyóújfaluban és Köröstarcsán is 1915. évben az \ áradás nagyobb volt. Szeghalmon tehát a vízlefolyási viszonyok a szabályozás utóbbi 20 évében nem romlottak meg. A fentebbiekben négy független változóból és egy kezdő vagy kiegyenlítő értékből határoztuk meg a 6-ikat a szeghalmi vízállást. A szokásos módon térbeli görbék vetületeivel a sikhan csupán három független változó között ábrázolhatjuk az összefüggést. Lineáris egyenleteknél azonban párhuzamos vonalakkal és megfelelő skála rendszerrel öt független változó között is kifejezhetjük a kapcsolatot. A fentebbi rajz Sz = 0-99 -f 0"42 íkt — 350) + 0"14s -f 0'18 sz

0 + 021b egyenlet grafikus megoldását tünteti fel. A fentebbi rajzból látható, hogy annak baloldalán a Sebes Körös és a Kettős Körös áradásának hatását, a jobboldalon pedig a Berettyó áradásának és az áradást megelőző szeghalmi völgyelő vízállás tatását előbb páronkint összefogva egy részleges eredmény vonalon összegeztük ; a részleges összegeket azután a középső összefoglaló eredmény vonalon adtuk össze. A kiegyenlítő illetőleg kezdő értéket is számbavettük akkor, midőn az eredmény vonal beosztását a kezdő érték számozásával kezdtük meg. Ahelyett, hogy a négy különböző nagyságú együtthatónak megfelelően négy skálát vennénk fel, egy-egy oldalon ugyanazt a mértéket használjuk, de a részleges eredményvonalakat, éppen úgy mint a párhuzamos erőknek egy eredőbe való egyesítésénél, az együtthatók nagyságával fordítottan arányos távolságban helyezzük el. A részleges eredményvonalakon ugyan azt a mértéket használtuk és így az összefoglaló eredmény vonal a kettőtől egyenlő távolságban esik. Ha a vízállások között az összefüggés időközben szűkebb határok között változnék, vagy az összefüggést tágabb határok között nem vehetnők linearisnak, az esetben egyelőre az összefoglaló eredményvonal beosztását a talált eredményekhez mérten helyesbíthetnők. Hosszabb időszak elteltével azonban czélszerű az egész számítást az újabb adatok bevonásával megismételni. A sebesfoki vízmércze vízállási adatait a vízrajzi osztály nem teszi közzé, Sebesfokról hamar leérkezik az árhullám Szeghalomra, ugyanazért kívánatos, hogy már a nagyváradi tetőzés idején szerezzünk tájékozódást a szeghalmi bekövetkező vízállásokról. Nagyváradon azonban még az árhullám nem öltött végleges jelleget, a tetőzés nagysága egymaga az áradás nagyságát nem fejezi ki, ugyanazért tekintetbe kell vennünk az áradások tartósságát is. A számításokba ugyanazért a nagyváradi tetőző és a tetőzést 12 órával megelőző és azt 12 órával követő vízállások átlagos értékének kétszeresét veszszük fel. D,,,, , .„.„ .,,. , 2-18 + 2-22-f 2-22 +1-70 . Például 1913 julius 13-an n = ! £ [ = 4'16 m. Altalánosságban a tetőzést 12 órával követő vízállás nagyobb, mint az ezt 12 órával