Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

113 megelőző, ugyanazért az apadó vízállást az áradó vízállással is helyettesíthetjük, ha nem akarjuk a tetőzés utáni 12 órai vízállás leolvasását megvárni. Az összefüggés a következő Sz = 1-25 -}- 0-40 (kt — 3-50) +0'13 n -f 0-17 sz„ + 0-19 b. Ha a Kettős Körös hatását nem veszszük figyelembe Szj = 1'03 -f- 025 л -f 0-43 b. Ha a Kettős Körös hatását ügyelembe vesszük és a duzzasztás mértékét a köröstarcsai és a szeghalmi duzzasztás nélküli vízmagasság különbségével fejezzük ki. Sz = 0-23 -f 0 47 (kt - SzJ + 0"25 n -f 0-43 b. Látszólag a szeghalmi vízállás igen egyszerű jelenség, de az egyszerűség itt bonyolodott folyamatokat takar. Ha a Berettyón a szeghalmi, a Sebes Körösön a fokihidi várható nagy vízszint meg akarjuk határozni, ismernünk kell a Kettős Körös folyó köröstarcsai vízállását. Л Kettős Körös árhullámai. A szabályozás előtti vizszinhez mérten a legnagyobb vízszinemelkedést a Kettős Körösön találjuk. Békésen az 1855-iki nagyvíz 4"87 m volt, az 1915. évi márcziusi pedig 8-17 m; a vízszinemelkedés 330 т. Az 1895-iki' 7'46 és az 1913-iki 7'48 m-hez mérten is nagy a vízszinemelkedés, még ha tekintetbe vesszük is, hogy a főfolyónak (a Fekete Körösnek), áradása Nagyzeréndnél az 1895. évit 72 cm-rel, az 1913. évit 8 cm-rel meghaladta. Az elmúlt 1915. évben azonban sem a Sebes Körös, sem a Tisza áradása nem volt olyan erős, mint 1895-ben, illetőleg 1913-ban. A Kettős Körös árvízének nagy mértékű felemelkedését, amint már előadtuk, a Fehér Körösnek az 1895. évi nagy vizet 99 cm-rel, az 1913. évi nagy vizet 214 cm-rel felülmúló hatalmas árhulláma és az a kedvezőtlen körülmény okozta, hogy 1915. évben a Fehér Körös árhulláma nem a Fekete Körös árhulláma után, hanem azzal egyidőben vonult le és a két folyó árhulláma a torkolatnál teljes erősségében találkozott. Ily körülmények között behatóan meg kell vizsgálnunk, vájjon a Kettős Körösön az utóbbi «20 év alatt a vízlefolyási viszonyok nem romlottak-e meg ? A békési vízállások helyett a köröstarcsai vízállásokat vizsgáljuk meg, mert már a Sebes Körös, a Berettyó és a Tisza vízállásainak meghatározásánál a köröstarcsai vízállásokkal számoltunk. A békési és a köröstarcsai vízállások között az összefüggés igen szoros. Tartós áradások esefén a köröstarcsai állások a békésieknél alig 10—12 cm-rel kisebbek, (mint 1895 április és 1913 július) a gyorsan felszökő és gyorsan leapadó árhullámok azonban Köröstarcsára leérkezve jobban ellapulnak, úgy hogy utóbbi helyen a vízállások már 30—40 cm-rel kisebbek (1890 jan., 1898 ápr., 1915 márcz.) A köröstarcsai vízállásra, minthogy Köröstarcsa a Hármas Köröstől 5-8 hm-re fekszik, már a Hármas Körösnek, illetőleg a Tiszának és a Sebes Körösnek is van hatása. A Sebes Körös gyorsan lerohanó árhulláma megtölti a Hármas Körös medrét és hullámterét, így a torkolatnál a Kettős Körös vízszinét is bizonyos mértékig felemeli. A Tisza duzzasztása Köröstarcsáig és Békésig is felhat. A két folyó hatását jobban kifejezi a tetőzést megelőző gyomai vízállás, mint a köröstarcsai völgyelő vízállás, azért a számításoknál az előbbit vesszük fel. A Kettős Körös vízállását nagyjában a Fekete Körös áradása szabja meg, 8