Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)
1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)
107 A vízállások között az összefüggést a következő formula fejezi ki : F = 0-66+0-61 sz.+ 0-33 (kt —3-50)+ 0-14 f„ A fentebbiekben F, sz, kt sorban a fokihidi, a körösszakáli és a köröstarcsai tetőző, f 0 a fokihidi völgyelő vagy a tetőzést 36 órával megelőző vízállásokat fejezik ki. A hibahatár -f-16—21 cm, az átlagos hiba 10 cm. Feltűnő, hogy jóllehet húsz év adatait foglaltuk össze, mégis a számított és a tényleg észlelt értékek között a különbségek csekélyek. A különböző jelű eltérések azonban nem váltakoznak elég sűrűen; 1895-től 1897-ig e hibák —előjelűek, 1908-tól 1915-ig nagyobbára -f- előjelűek. Fentebb azonban rámutattunk arra, hogy Körösszakálon az árvizek 1895 óta körülbelül 40 cm-t emelkedtek. Ha a körösszakáli régebbi vízállásokat 30—40 cm-rel emelnénk, még kisebb eltéréseket kapnánk, de természetesen az együtthatók kissé megváltoznának. A fentebbi eltérésekből azt kapjuk, hogy Körösszakálon az árvizek 1895. év óta a hibahatároknak megfelelően 21 -j-16 = 37 cm-rel emelkedtek. A fokihidi tetőző vízállások egymásközötti egybevetéséből és a fentebb megállapított összefüggésből az tűnik ki, hogy 1895-tól 1915-ig itt a vízállások nem emelkedtek és így az ellenkező feltevésre nincsen semmi alapunk. A Sebes Körös árhulláma Körösszakálból igen gyorsan leér a fokihídhoz, azért kívánatos, hogy a fokihidi vízállást egy messzebb fekvő vízmércze vízállásaiból határozzuk meg. A legközelebbi elsőrendű mércze a nagyváradi, a melynek vízállásait az érdekelt társulatokkal távirati úton közlik. Tekintettel a' Nagyváradon észlelt nagyarányú vízszinsülyedésre, az összefüggés meghatározására csakis az újabb 1910—1915. évi adatokat használhatjuk fel. Az összefüggést a következő formula fejezi ki : F = 1-00 + 0-80 n + 0-40 (kt — 3-50) + 0"20 f ± F, л, kt. sorban fokihidi, nagyváradi és köröstarcsai tetőző vízállások f, pedig a nagyváradi tetőzés idején leolvasott fokihidi vízállás. Kilencz adatból az átlagos hiba 7 cm. Az utóbbi formula azonban már a régebbi adatok összefoglalására nem használható, mert Nagyváradon és a fokihídnál a változások nem egy irányúak. Az árhullám csúcsa a nagyvárad foki utat (65 9 km) igen gyorsan, 14—24 óra alatt futja meg, míg a sokkal rövidebb fokihíd—körösladányi utat (92 km) 12—60 óra alatt. A fentebbi adatból is látható, hogy a körösladányi tetőzést idegen tényezők (a Berettyó és a Kettős Körös) késleltetik. Körösladánynál a nagyvíz szine a Sebes Körös árhullámának levonulása idején még valamennyire párhuzamos a kisvíz színével, de a Kettős Körös erős duzzasztása esetén csaknem egészen vízszintes. Tekintettel a sebeskörösi árhullámok gyors levonulására, a Sebes Körös társulat Csúcsán a torkolattól 173-7 km-re is felállított egy mérczét. A csúcsai vízmércze azonban egymagában a Sebes Körös áradásáról nem nyújt felvilágosítást, mert a vízmércze vízgyűjtő területe az összes vízgyűjtő területnek 38%-át foglalja magában. A Jád patak is Csúcsa alatt ömlik a Sebes Körösbe. Ujabb időben azért a társulat Nagyváradtól 50 km-re a Révnél is felállított egy mérczét. A révi mérczéről még igen kevés adatunk van. Ezekből az adatokból is
