Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész
2DI tartamú áradásokat, mint a hirtelen veszélyes magasságra felszökő árhullámokat Az első tervezőknek az volt a törekvésük, hogy az átvágásokkal a folyó útját megrövidítsék és az esést növeljék. A felső szakaszon indokolatlanúl létesített átvágások azonban az alsók helyzetét súlyosbították és az árvizek g3 ror$ levonulását sokkal nagyobb mértékben elősegítették, mintsem az ott általános szabályozás érdekéből szükséges és az alsók árvédelmi biztonságának szempontjából kívánatos lett volna. A mai helyzetben tehát az alsó szakaszra lezúduló vizek gyorsabb levonulását kell biztosítanunk. Ma már az esést az alsó szakaszon nem növelhetjük, de a folyó beágyazódását, a meder nagyobb arányú fejlődését elősegíthetjük. Igen örvendetes jelenség, hogy a befogadó Tisza folyó medrét a Körös torkolata alatt mélyíti és pedig úgy látszik nagyobb arányban, mint a Körös a magáét. Így például Csongrádnál az 1904. évi kisvíz —2-65 m, Szarvasnál —0'78, Gyománál 1*18. Megvan tehát a lehetőség arra, hogy az alsó szakaszon a Körös medrét mélyítsük. A víz sebességének fokozására, az -emésztés növelésére a mélység gyarapítása sokkal hatékonyabb eszköz az esés nagyobbításánál. A mélység növelésével nemcsak a szelvényt nagyobbítjuk, hanem az egész szelvényen keresztül folyó víz sebességét is. A nagyobb mélység természetszerűleg maga után vonja a szelvény kiszélesiilését is. Ha az emésztésre vonatkozó képletben közelítőleg «P», a nedvesített kerület helyett a «b»-t, a szélességet és a közép sugár «R» helyett «t»-t, a mélységet vesszük: nyerjük F " ' P F — keresztmetszet V = átlagos sebesség I = viszonylagos esés b = szélesség Q = vízhozam, vízemésztés. Látjuk, hogy a fentebbi képletben b és t magasabb hatvány kitevővel szerepelnek, mint I. Parabola alakú szelvénynél a szélességet is mint a mélység függvényét tekintjük Jasmund szerint: A - a parabola paramétere 2 t m középvízmélység = Г, t max t r a közelítőleg egyenlő R. A sebességmérések is azt bizonyították, hogy-Щг vízemésztés általában a mélység négyzetével arányos. Természetes azonban, hogy a szelvény mélységének növelésénél sem fogunk kicsiny eszközökkel nagy eredményt elérni és minden egyes esetben konkrét számításokkal kell a várható eredményt közelítőleg meghatároznunk. Nemcsak a Hármas és a Kettős Körösön lenne szükség a meder nagyobb arányú fejlesztésére, hanem a Sebes Körös és a Berettyó áárréti szakaszán, 1-nei»különben a Hortobágyon Pusztaecsegtől Ágotáig.
