Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

helye Nagyszalontán maradt, a hosszúfoki társulat székhelyét Békésre, a sebeskörösi társulat székhelyét Nagyváradra tették át. 5. A Berettyó társulat 1852. évben Püspökladányban alakult meg. A társulat székhelye 1868-ig Debreczen volt. Ehhez csatlakozott 1857-ben a felső Berettyó osztály Berettyóújfalutól Szalárdig terjedő teriilettel és 1859-ben az Ér osztály. A társulat székhelyét 1869-ben Nagyváradra tették át és ekkor kivált àz Ér osztály. A Berettyó alsó és felső osztályai 1871-ben teljesen egybeolvadtak. Az ivánfenéki érdekeltség 1879-ben kivált a Berettyó-társulatból és Gyoma székhelyivel külön társulatot alakított. Az l<S81-ik évi árvíz után szervezték a mezőtúr és mesterszállási osztályt és ezt is az előbb különvált ivánfenéki öblözette.l együtt a Berettyó társulattal egyesítették pénzügyeik önállóságának fen tartásával. A három osztály 1895-ben különvált és azóta mint külön társulatok folytatják működésüket. 6. Az endrűd—tári társulat a Hármas Körös balpartján. 7. A halásztelki társulat Szarvas felett a Hármas Körös balpartján. 8. A kákafoki társulat Szarvas és Szent András között. Az utóbbi három kis társulat beleolvadt a körös—tisza—marosi nagy társulatba, a mely a Körösök mentén Békéstől Szarvason át a Tiszáig, a Tisza mentén Szentestől a Marostorokig, a Marostoroktól pedig Apátfalváig összefüggő töltéseket épített. A körös—tisza—marosi társulat legrégibb tagja volt a Csongrád balparti alsó Tiszaszabályozó társulat, a mely 1846-ban alakult meg. Ez a társulat zárta el a Körösből Bökénynél kiszakadó és Mindszentnél a Tiszába beömlő Kurcza eret. Az 1881-iki árvíz után kiküldött miniszteri biztos a fentebb megnevezett három kis társulaton kívül a körös-tisza-marosi társulathoz csatolta a kunszentmártoni, a bökény-mindszenti, a mindszent-apáífalvai társulatokat és gróf Wenckheim Frigyesné és báró Wenckheim József magánöblözeteit. A szabályozási munkálatokat 1855-ben nagy erővel indították meg és 1861-ig nagy erővel folytatták. A Kettős Körösön és a Hármas Körösön Csongrád, Szolnok, Békésmegye és a Kúnság közerejével 45 átvágást készítettek el és megásták a gyula—békési nagycsatornát. A kiosztott 822.318 köböl földmunkából 247.727 köböl földmunkát végeztek el. Töltéseket építettek a békés—tárcsái vonalon a Sebes Körösig, a folyásértől Gyomáig. illetőleg az ivánfenéki töltésig és Gyomától a simái csárdáig, de az előirányzott 360.800 köböl földmunkából csak 100.500 köbölet végeztek el. A Fehér Körösön elkészítették a gyula—békési nagycsatornát és. az aradmegyei szakaszon 10 átmetszést kibővítettek. A Fehér Körös mindkét partján a tervezett töltéseknek mintegy 50%-át elkészítették, úgyszintén a Csiger torkolati töltéseit is. A Fekete Köröst Doboz felett a szanazugi pusztánál bevezették a gyula—békési csatornába és a Bihar vármegyében tervezett 21 és Arad vármegyében tervezett 21 átvágást kevés híján elkészítették. A Fekete Körös jobb- és balpartján és a görbedi patak mentén tervezett töltéseknek 50%-át elkészítették. A Sebes Körösön Békésmegyében 10, Biharmegyében 5 átvágást készítettek el. A töltéseket felépítették Nagyváradtól a sárréti mocsárig és a sárréti