Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész
Ü2 Gyulaváritól Békésig 11*5 kilométer' hosszú új csatornát ássanak. A fentebbi rendelet alapján azután a Fekete Köröst is Doboz felett a gyula —békési csatornába, vezették le. Bodoky a kijelölt helyen a két folyó egyesítését nem helyeselte és azt ajánlotta, hogy a Fekete Körösnek Nagyzerindtől Gyulavarsándig készítsenek: új'medret. Mindenesetre feltűnő, hogy a szabályozás kezdetén, sőt azután is sok ideig a két Körös köziil a Fehér Köröst tartották a fontosabbnak, a főfolyónak v jóllehet a Fekete Körös vízhozománya jóval nagyobb, a Fekete Körös áradása gyorsabb és maga a Kettős Körös vízjárása is a Fekete Körösé után igazodik. Bodoky a Hármas és a Kettős Körösön összesen 44 átvágást tervezett, a melyekkel a folyó eredeti hosszúsága 265'5 kilométerről 162 kilométerre rövidült' volna meg. Az átvágásokat a Kettős Körösnél az 1855. évi kisvíz szintjében H öl (5'68 m), a Hármas Körösnél 4 öl (7'58 m) szélességben ásták; az átvágásból kikerülő földet azonban legnagyobb részben az átvágások szélére, vagy attól 10—20 an-re helyezték el. Bodoky kimondotta, hogy az átvágásokkal átszelt kanyarokat mindaddig nem szabad eltölteni, míg az átmetszések ki nem képződtek. A töltésekre nézve megállapították, hogy azok egymástól a Kettős Körösön a Sebes Körös torokig 100 öl (189 6 m), azontúl Öcsödig 150 öl (284 m) a torkolati szakaszon a Tiszáig 200 öl (379 m) távolságban helyezendők el. a gátkorona szélességét l 1/^—2 ölre vették és a töltéseket az 1855-iki nagyvíz fölé 3 lábbal (0-94 m) emelték. A Fehér Körösnél a töltések egymástóli távolát 50 ölben, a Fekete Körösnél Dobozig szintén 50 ölben, azon alul Békésig 60 ölben, a Sebes Körösnél a sárréti szakaszon 60 ölben, a körösladányi szakaszon 80'ölben, a Berettyónál 50 ölben állapították meg az 1855-iki nagyvíz felett 2 1/ s s—3 láb magassággal. A kincstár csakis a Kettős és a Hármas Körös mentén készíttette el az átmetszéseket. Egyebütt mindenütt a megalakult társulatok készítették mind az átmetszéseket, mind a töltéseket. A töltések építése a Kettős Körös és a Hármas, Körös mentén is az érdekeltségre várt. A szabályozási munkálatok végrehajtása czéljából az érdekeltség társulatokat alakított. A társulatok a következők: 1. Az aradmeyyei társidat 1850-ben alakiïlt a Fehér Körös Aradmegyébeeső szakaszának rendezésére és a Fekete Körös Aradmegyébe eső balparti gátjának kiépítésére. Ebből vált ki 1864-ben a felső Fehérkörösi társulat, a mely később önálló társulattá alakult. 2. Az alsó fehér körösi társulat 1853-ban alakult a Fekete, Fehér és a Kettős Körös szabályozására az aradmegyei határtól Békésig. 3. A hosszúfoki társulat 1852-ben alakult a Kettős Körös jobbpartján és a Sebes Körös balpar.ti torkolati szakaszán tervezett töltések építésére. 4. A nagyszalontai társulat 1854-ben alakult, a Feketekörösi és Sebeskörösi osztályokkal. A nagyszalontai társulat első.elnöke 1854-ben Tisza Lajos cs. kir. kamarás volt. Az ő elhunytával 1856-ban fiát Tisza Kálmánt választották meg, a kit az elnökségben fiai gróf Tisza István és gróf Tisza Kálmán követtek. A hosszúfoki társulatot 188L-ben a szalontai társulattal egyesítették «Bihar békési egyesített vízszabályozó és ármentesítő" társulat» neve alatt. Az egyesített társulat egyes öblözetei 1885-ben külön társulattá alakultak. A fekete körösi társulat szék-I
