Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész
tói víztömegtől függ, melyek magassága a lefolyás előmozdításával, tehát a folyó irányának kiigazításával lejebb szállítható, szükségszerüleg a mederszabályozással a védtöltések kiépítését meg kell előzni, miből azonban nem következik, hogy a mederszabályozás teljes befejeztével lehet csak védtöltéseket építeni. Egy folyót azonban töltésekkel ellátni anélkül, hogy folyása szabályozva lenne, annyi volría, mint a természet törvényeit megvetni és a legnagyobb pénzpazarlással az ellenség erejét ismeretlen fokig emelve, annak dühét a saját alkotások ellen irányítani. 6. A védtöltések egymástól való legkisébb távolsága és magassága a folyó vízlevezető képességéhez képest szakaszról szakaszra megállapítandó. A számítás alapjául veendő a völgy legnagyobb víztömege és a meder esési viszonyai a szabályozási vonalban. 7. Az átvágások megkezdhetők a folyó bármely pontján, tanácsos azonban azok munkáit az alsó szakaszon jobban siettetni, mint a felső szakaszon. 8. A védtöltések építése a folyó bármely pontján megkezdhető, csak ügyelni kell, hogy a víz azt meg ne kerülje. 9. Minden mellékfolyó a főfolyó magas vize visszahatásának határáig védőtöltéssel látandó el. A fentebbiekből láthatjuk, hogy Keczkés is Vásárhelyi iskolájának híve volt és az egyoldalú töltésezés helyett a folyók szabályozása mellett foglalt állást. Ezeket az elveket a kereskedelmi minisztérium 1853 július 10-én kelt rendeletében is helyeselte és Bodoky Károly is magáévá tette. A másodperczenként levezetendő nagyvíz mennyiségét Bodoky a Fehér Körösnél 310 wi ! !, a Fekete Körösnél 203 m\ a Sebes Körösnél 316 m 3, a Beretytyónál 150 m 3, a Kettős Körösnél 500 m 3, a Hármas Körösnél 900 m s-ben állapította meg; jóval többre mint Keczkés, de mégis kevesebbre mint a mennyi a legnagyobb árvíznél tényleg lefolyik. Különösen feltűnő a Fekete Körösre megállapított csekély vízmennyiség.' Bodoky a folyók vezetését illetőleg Huszár és Keczkés útmutatását követte. Saját meggyőződésére és elődei tekintélyére hivatkozva ajánlotta, hogy a Berettyóta Sárréttől zárják el és Bakonszegtől Szeghalomig újonnan ásandó csatornán vezessék a Sebes Körösbe. Ugyanő ajánlotta, hogy a Szalárd és Kismarja között a rendkívül kanyargós Berettyó-meder szabályozása helyett lehetőleg 1 egyenes vonalban új csatornát ássanak. A tervhez hozzájárult a helytartó-, tanács is. A Sebes Körösre Bodoky ugyancsak Huszár útmutatását követve ajánlotta, hogy a folyót Biharnagyharsánytól új nyomon vezessék Komádiig és innen a Sebes Körös •Sárrétjén keresztül Szeghalomig. A Sebes Köröst tényleg a Sárréten vezették keresztül, jóllehet Beszédes József már régebben a mellett foglalt állást, hogy a folyót Zsadányig eredeti medrében hagyják meg és innen Mezőberény és Köröstarcsa között vezessék a. Kettős Körösbe. ' '<'.'A Fehér Körös aradmegyei vonalát a már végzett munkálatok után véglegesnek tekintették. A békéstnegyei szakaszra Bodoky a mellett foglalt állást, hogy a folyót hagyják meg eredeti medrében -és Gyulán és Békésen keresztül vezessék ; a nagyváradi helytartótanács azonban a Gyula és Békés városok árvédelmi biztonságára való tekintetből elrendelte, hogy a város belsőségein kívül 14*
