Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész
reukint 6'0 m-nél kisebb, míg a Sebes patak esése/ m-kint 170 ///, a Jádé 215 m, a Dragáné 288 m. Maga a -fád völgye is jóval mélyebben fekszik, mint a vele párhuzamosan futó Drágán völgye. A Jád és a Drágán trac'nit kitörései között helyenkint 4 km szélességben megmaradt az ős palakőzet, a mely innen a Rézhegység és a Meszes felé vonúl és a melyet a Sebes Körös Csúcsa és Bucsa között tört át. Ez a hegyszoros azonban korántsem olyan vadregényes, mint az alantabb fekvő bucsa-révi szakasz, a hol a folyó meredek sziklafalak között olyan szúk völgyben folyik, hogy a folyó és a vasút épen csakhogy megfér egy más mellett, a hol pedig még jobban összeszorúl a hegyszakadék, még élesebb a kanyar, ott a vasút a kiszögellő sziklacsúcsok alatt alagútban halad. Bércztől bérczhez ütődve, lépten-nyomon szikláról lebukva folyik e ritka szépségű szoroson a víz, a melyet a turisták újabb időben a révi barlang megtekintéseórt is ( sűrűn felkeresnek. Az állami út elkerüli e hegyszakadékot és a bárodi patak völgyében kapaszkodik fel az 582 m magas Királyhágóra és innen ereszkedik le Barátkánál a Sebes Körös völgyébe. Révtől kezdve Nagyváradig a folyót balról a Királyhegység, jobbról a Rézhegység kiséri, mind a két oldalon azonban a vízválasztó közel esik a Sebes Köröshöz, úgy hogy e szakaszon a sok apró patak közül csupán a Félix- és Püspök-fürdő meleg és bővizű forrásaiból táplálkozó Pecze patakot említjük, a mely Nagyvárad alatt ömlik a folyóba. A Sebes Körösnek még Révtől Nagyváradig is nagy az esése (Am-kint átlag 3'00 m), Nagyvárad és Körös-szakái között a folyó esése &m-kint 90 cm, ettől kezdve pedig, a mint a folyó itt a síkságra kiér, fokozatosan csökken 20 -30 cm-re. Rév és Nagyvárad között a folyó partjait szaggatja, folyását gyakran változtatja, kavicshordalékát több helyütt lerakja és ezekből zátonyt, szigetet épít. • A Sebes Körös a kavicsot nemcsak Nagy váradra, de az ez alatt fekvő szakaszra is (Kürösgyéresig) lehozza, innen azonban már csak a homokot viszi tovább. A Sebes Körös mentén általában mindenütt éles szemű jó építőhomokot találunk. A bihari hegység kőzeteinek vas és alumínium tartalmára Hauer Károly már 1863-ban figyelmeztette a bányászokat; Mikó Béla pedig 1903-ban azt ajánlotta, hogy a Biharhegy ségben ne vaséicz, hanem inkább az alumíniumot tartalmazó bauxit után kutassanak A Biharhegységben több telepen nagy mennyiségű bauxitra akadtak. Így a Galbina völgyében; a Jád völgyében Remete, Ponor és Dámos határában; a Királyerdőben Sonkolyos, Rév, Tízfalu határában. A külföldi szakértők a Királyerdő bauxitmennyiségét 8 — 12 millió tonnára. Papp Károly 2 1/ 3 millió tonnára becsüli. Az aluminiumérezek bányászását már meg is kezdették. A Berettyó Szilágymegyében Tuszatelke község határában több apróbb patak egyesüléséből keletkezik. A Berettyót a Sebes Köröstől a Rézhegység választja el, A Sebes Körös felé a Rézhegység lejtője sokkal meredekebb, mint a Berettyó felé, úgy hogy a vizek e hegységből legnagyobb részben a Berettyóba folynak le. A Rézhegység aránylag széles hátú alacsony hegység, a melynek ormai a hegység derekán Élesd és Márkaszék tájékán sem érik el a 800 m-t. A Berettyó völgye még a szilágymegyei medenczében is mélyebben fekszik, mint az ettől délre fekvő Sebes Körös völgye. A Rézhegység alapkőzete a kristályospala. A Rózliegység tengelye Csúcsa felett szögellik össze a Meszes tengelyével, mely utóbbi a Kraszna forrásvidékén északkeleti irányban húzódik. A szilágyi öblözetben a
