Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

5. füzet - I. Oltay Károly: A közvetlen hosszúságmérések eszközei, módszerei és pontossága

112 nálata esetében jobban vagyunk biztosítva a mérőeszköz hosszúságának változatlanságárólmint mérőszalag használata esetében. b) A végpont megjelölésének kérdése. Mérőléczek alkalmazása esetében a leszorítva tartott teljes mérőlécz biztosítja a végpont helyzetét. Szalag-méréskor a végpont megjelölésében igen nagy változatosság van. A legegyszerűbb fajta szalag-méréskor a végpontot a leszúrt szög jelzi és tartja. A mérés ilyen módon igen gyorsan hajtható végre. Ámde a végpont-megjelölés e módja lényegesen pontatlanabb mint a léczmérések végpontjelölése. A végpontnak karczolással, vagy index-sarúval való megjelölése már tökéletesebb, ámde viszont ez a mérés munkáját lassítja, A mérőlécz tehát ebből a nézőpontból is a szalag felett előnyben van. c) A mérés gazdaságosságának kérdése. A szalagmérés a maga egyszerű alakjában végrehajtva, gyorsabb, mint a léczmérés, hiszen egy fektetéssel legalább négyszer annyit mérünk, mint a léczczel s a mérésben segédkező napszámosokat is a szalag fektetése kevésbbé fárasztja. Ez a főoka,Oiogy a gyakorlatban, ha csak lehet, a szalagot alkalmazzák. A szalagmérés gyorsaságát azonban a gyakorlatban gyakran túlbecsülik, az erre vonatkozó kisérletek szerint, begyakorolt személyzettel és négy léczczel dolgozva, a szalagmérés sebességét igen meg lehet közelíteni. Ha pedig ú. n. szabatos (precziziós) szalagmérést végzünk, vagyis a szalagot naponta többször komparáljuk, méréskor mérjük hőmérsékletét, kifeszítésekor egyenletes húzó erőre törekszünk s elhelyezésekor a végpontot gondosan vont karczczal, vagy index-sarúnak pontos odahelyezésével jelöljük meg, akkor már alig van különbség a szalagmérés és a léczmérés sebessége között. A mi végül a lécznek és a szalagnak a különböző térszinen való alkalmazhatóságát illeti, erre nézve azt kell tekintetbe venni, hogy a szalag a kisebb térsziní egyenetlenségek leküzdésére alkalmasabb, mint a lécz, de viszont, ha erősen szaggatott pályáról van szó, vagyis, ha rövid és gyakran előfordúló esések és emelkedések vannak a pályán, akkor csak a mérőlé.czczel lehet jó eredményt elérni. 10. A közvetlen hosszúság-mérések pontossága. A következőkben hosszúság alatt mindig vízszintes hosszúságot fogunk érteni s a közlendő pontossági adatokat is mindig erre kell értelmezni. A hosszúságmérés eredményében levő hiba mindig háromféle hibából tevődik össze : t. i. állandó, szabályos és szabálytalan hibából. Az úgynevezett durva (szarvas) hibákat (pl. a lefektetett mérő-eszközök megszámlálásának hibáját) kiküszoböltnek veszem. Az ilyen hibákat gondos munkával mindig el lehet kerülni. Felfedezésükre pedig a mérés megismétlése szolgál. Az állandó hiba a hosszúság-mérésekben főleg a komparálás hibájából származik, vagyis onnan, hogy a mérőeszköz ú. n. hosszhibáját nem helyes értékével vettük tekintetbe.