Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

4. füzet - V. Apró közlemények

fcl a környék talajvízszinénél, a meder teljes nedvesített kerületét 25 cm. vastag vízzáró réteggel látták el, legalább 15 czentiméteres védő kavicsréteggel borítva. A keleti csatornának pontosan a fele van ilyen vízzáró réteggel ellátva. Olyan helyeken, a hol a csatornát töltések tartják, a vízzáró, réteget 05 méter vastagra is készítették. A csatorna többi részén, a hol a talajvíz magasabb a csatorna vízénél, nincs vízzáró réteg, a hol pedig csak valamivel alacsonyabb a talajvíz, a meder 10 czentiméteres iszapréteggel van vízzáróvá téve. A partokon a vízszin alatti 1-0 méter mélységtől, vízszin felett 0'5 méterig, a mederben alkalmazott puha agyagsárréteg belyett a hullámzás miatt kemény agyag-burkolat készült, A keleti csatornának mintegy fél hosszában a partok mentén 25 méter hosszú czölöpökből süvegfával ellátott szádfal van verve, mely nem nyúlik a vízszín fölé. A szádfalra helyenkint betonlemezek, illetőleg kőburkolat támaszkodik, l-l illetve 1: 1-5 rézsűkkel. E burkolat a vízszín fölé 0-5 méterre emelkedik. A szádfal mellett közvetlenül Г0 méter mély víz van. Ezt az úgynevezett «meredek partú» elrendezést a mélyebb bevágások helyén alkalmazták. Minthogy ilyen szelvény kiépítése kevesebb leásást szükségei, sokkal olcsóbb volt, mint ha ezeken a helyeken is az úgynevezett «lapos» keresztszelvényben épültek volna, a hol a víz alatti 1-0 méter mélységtől vízszín fölött 0*5 méterig 1*3 hajlású rézsűje van a partoknak s ezen a részen kőhányás az elhabolás elleni burkolat. Ez a «lapos» szelvény a mély fekvésű térszínen olcsóbb, mint ha itt is meredek partú szelvényt építették volna ki, bár a csatorna a víz színében mérve 6 0 méterrel szélesebb. A két szelvény fentartási költségeire vonatkozólag eddigelé nem gyűjthettek elég tapasztalati adatot. Azelőtt a csatorna mélysége 2*0 és 2 5 méter közt ingadozott. A csatorna szélessége l-0 méter mélyen a vízszin alatt átlag 22-0 méter volt és a partok legnagyobbrészt partvédezet nélküli lejtős partok voltak. A kibővítés után a csatorna szélessége a szádfalas részeken, a szádfalak közt 28-0 méter, a lejtős partú részeken 34-0 méter lett. Még a lejtős partok közt is 28 0 méter széles a meder a vízszín alatti Г0 mélységben. A fenék középső 11 méterében a vízzáró réteggel el nem látott szakaszokon 2-8 méter mély a víz, ott pedig, a hol van vízzáró réteg, 3'0 méteres a mélység. A vízzáró-réteges részeken, akár meredek partú, akár lapos a szelvény a nedvesített keresztszelvény és a legnagyobb (80 méter széles s Г75 méter mélyen járó) hajók bemerülési szelvénye közötti viszony 1:5. Az iszapréteggel tömített csatornarészeken 2-9 méter mély a víz, A leghosszabb és legélesebb kanyarulatot kereken 1*5 kilométer hosszú átvágással küszöbölték ki s az elhagyott kanyarulatokat a kikotort anyaggal töltötték meg. Más két kanyarulatot pedig 15'0 méter széles fenekűre s a vízszín alatt Г0 méterre mérve 320 méter szélesre bővítették ki. Ilyen csatornaszélességgel a legkedvezőtlenebb kanyarulat legkisebb sugara 400 méter lett s ugyan2. rajz. Keresztmetszet a veszteglőn, a fürstenbergi felső zsiliptől 1 km.-re.