Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

4. füzet - IV. Maurer Gyula: A Béga V. csegézőműveinek vasszerkezete

367 Vastagabbak ezen kívül az LJ vasakból készült oszlopok és tartók övlemezei is. A rozsdásodás miatt 8 mm-nél vékonyabb lemezek eme vízlépcső vasszerkezeteiben egyáltalán nincsenek. A kezelőhídon csupán 2 sínt találunk 1'20 méter távolságban, vagyis egygyel kevesebbet, mint az Alsó-Béga müvein. E sinek nem csupán a forgódaru és szállító kocsik vágányául szolgálnak, hanem egyúttal rögzítik és összekapcsolják a már fölállított bakokat. A bakok harmadik összeköttetésére a kezelőhíd vízmenti felső szélén elhelyezett könnyú vascső szolgál. A kezelő személyzet biztosságára való tekintettel súlyt kell helyezni arra, hogy a mint valamely emelkedő bak függőleges állásba jő, mindjárt rögzítsük, s a keletkező új bakállás-közben a kezelőhidat a korláttal együtt azonnal lerakjuk. Az écskai műnél először alkalmazott az a megoldásunk, hogy az emelő láncz a kezelő híd alatt akadálytalanul halad tova, s a kezelőhíd a láncznak a bakokhoz való rögzítését nem akadályozza, igen bevált s minden másutt alkalmazott szerkezetnél jobb. A mint a duzzasztó-mű felállítása közben valamely bak függőleges állásba jön, a kezelő a bakok elején kiugró peczekre könnyű szerrel reáhelyezi a vascsövet, a mivel e bakot állásában már rögzítette. Ezután elhelyezik a kezelőhidnak egy közre szolgáló pallóit, a korlátot, s a kezelő csak ezután lép erre a nyílásra a síneknek nehezebb és gondosabb munkát szükséglő elhelyezése végett. A bak mellső oszlopát, valamint az alsó forgó gerendát alkotó szekrénytartók czementhabarcscsal, illetve aprószemü kavicscsal készült betonnal vannak kiöntve. Bakemelögép. A bakok emelése és lefektetése az écskai műéhez hasonló, 6000 kg emelőképességű csörlővel történik, de a bakok nagyobb súlyának megfelelően a bakok között a lánczot hosszabbra veszszük, hogy a bakon fekvő iszapot és a láncz súrlódását is számításba véve, a láncz terhelése 6000 &#-nál mindenütt kisebb legyen. A bakok fölemelésekor a lánczban fellépő húzóerő nagyságát és belőle visszafelé a láncznak a bakok között hagyandó hosszát hasonlóan állapítottuk meg, mint „Az Alsó-Béga csatornázása" függelékében leírtam. Csakhogy itt, miután már bőséges tapasztalatok állottak rendelkezésünkre, a baknak a láncz fogópontjára redukált súlyán kívül számításba vettük a bakon lerakodott iszapnak szintén a bak felső pontjára eső, illetve átszámított súlyát is, akként azonban, hogy a meredekebben álló bakon kevesebb iszapot tettünk fel, mint azon, a mely még alig emelkedett meg. A III. számú vízlépcső bakjainak teljes súlya 2300 kg, de emelés közben e súly nagyobb része: 1400 kg a csapokat terheli és csak900% a lánczot. A bakok közötti lánczhosszt a III. ós IV. számú műveknél d'à m-re vettük, s ez esetben legfeljebb 4 bak van egyidőben mozgásban. A bakon fekvő iszapnak az emelő lánczra eső részét következőkép vettük fel : A legalsó, épen emelkedni kezdődő bakon fekvő iszapról a lánczra 900 kg, a következőnél 500 kg, a harmadiknál 400 kg, a negyediknél 200 kg esik. Ez alapon a láncz legnagyobb terhelése 4750 kg-ra adódott ki. Növelni kell ezt azonban még a csigákban és vezetékekben keletkező súrlódással, a mit a fenti erő 20%-ának veszünk ugy, hogy a géppel kifejtendő erő 5700 kg. -