Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

4. füzet - IV. Maurer Gyula: A Béga V. csegézőműveinek vasszerkezete

46 azonáltal föltétlenül helyesebben jártunk volna el és jobb anyagelosztást nyertünk volna, ha a mű alatti duzzasztott vízszin esetleges sülyedését eleve számításba vettük volna. Az V-ik vízlépcsőnél a számított legnagyobb vízszinkülönbség 2*8 méter. A vasszerkezetek méretezése azonban a legmagasabb felső duzzasztott víz megtartásával 3-8 m vízszinkiilönbségre történt. Föltettük ugyanis, hogy az alsó víz észrevétlenül több miut egy méterrel, baleset esetén sem száll alá, ha pedig a bajt már észrevették, a felső duzzasztott vízszin is mérsékelhető. A Vl-ik vízlépcső duzzasztó-műve oly szerkezetű, hogy vele a duzzasztást a a téli fagyban is fenn lehet tartani, mikor a többi duzzasztó-mű már le van fektetve. Ennek az a célja, hogy a temesvári Bégaszakasz téli menedékhelyül, kikötőül szolgálhasson megrakott hajók számára is. É vízlépcsőnél tehát előállhat az az eset, hogy teljes felső duzzasztáskor a mű alatt csupán a kisvíz mennyiségének megfelelő vízállás van. A VI. számú csegéző művek vasszerkezeteit erre a vízszinkiilönbségre méreteztük. I. Az V-ik számú duzzasztó-mü szerkezetei. Az V-ik számú duzzasztó-művel, mint föntebb láttuk, nagyobb duzzasztást, helyesebben vízszinkülönbséget- kell előállítani, mint a III. és IV. számú művel. Ez utóbbiaknál a bakok magassága a duzzasztó-mű alsó küszöbe fölött 6'20 méter ez a méret 125 méteres bakállás-távolság esetén az V-ik vízlépcsőnél 6-50 m-re emelkednék. A bakállások távola, mint alant látni fogjuk, hatással van a duzzasztó-mű alsó küszöbének mélységére s vele együtt a bakok magasságára is. Egynyílású duzzasztó esetén e mű felső küszöbét, többnyílású esetén a legmélyebb nyílás küszöbét, — föltéve, hogy az árvizet érezhető duzzasztás nélkül kívánjuk a gáton átvezetni —, a mederfenék vonalába kell helyezni. Ha a mű küszöbét e vonal fölé helyezzük, az eljárás koczkázatos, mert a fölötte levő folyószakasz medrének emelkedését vonhatja maga után ; hacsak nem ellensúlyozzuk kellőképen azzal, hogy az árvizeket némi duzzasztással, vagyis az illető folyó szakasz rendes sebességénél nagyobb sebességgel vezetjük át a művön. A Béga duzzasztó-műveinek felső küszöbe a kotrással előállított mederfenék vonalába van helyezve. A mű alsó küszöbe ez alatt oly mélyen van, hogy a lefektetett bakok legmagasabb pontja is a felső küszöb színe alatt marad, 650 méter bakmagasság és Г25 méter bakállás-távolság esetén a lefektetett bakok közül 6 bak feküdnék egymáson lejtősen emelkedve, s ez oly magas réteg, hogy az elrejtésére szolgáló fenéklépcsőnek legalább 1*10 méter magasnak kellene lennie. Miután pedig az ily sűrű állású magas bakok lefektetése egyéb tekintetben is igen kényes művelet, másrészt pedig az alapozás nehézségei és takarékosság szempontjából másnemű gátszerkezetekre áttérni nem akartunk, 152 méterre növeltük a bakállások távolát. Bakok. E műnek ennek következtében csak 13 bakja és 14 bakállás-köze van. Most már csupán 5 bak fekszik egymásra, s ennek megfelelően a fenéklépcsó csak egy méter mély, a bakok magassága pedig 6'46 méterre adódott ki. A bakok részleteit az I. sz. rajzlapon látjuk. A bakok váza mint az écskai műnél, itt is 120 mm magas LI vasból készült. De míg amott e vas gerinczvastagsága víz felett 6 mm, víz alatt 7 mm, addig itt a gerinczvastagság 8 és 9 mili méter.