Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

4. füzet - IV. Maurer Gyula: A Béga V. csegézőműveinek vasszerkezete

M Bizonyos időn belül, minthogy a kezdet nehezebb és több munkával jár, mondjuk 2 — 3 éven belül sorra kellene venni az országban eddig létesített összes mesterséges biológiai szennyesvíztisztító telepeket legczélszerűbben kultúrmérnöki kerületenkint sorjában haladva. És ha ilymódon az egész országos felvétel megtörtént, az összegyűjtött anyagot szakszerűen fel kellene dolgozni és jelentésben közzétenni, hogy tiszta képet kaphassunk, hogy a mesterséges biológiai szennyvíztisztítás hazánkban hogyan terjed, mely tisztító eljárás fejlődik, stb. Ezt az alapvető munkát azután háromévenkint kiadandó pótló jelentésekkel kellene kiegészíteni, a melyekben az időközben szerzett tapasztalatok volnának feldolgozva. A tisztítóberendezések ellenőrzésében pedig azt a rendszert kellene meghonosítani, hogy egyelőre legalább két évenkint minden egyes mesterséges biológiai szenynyesvíztisztító telep működését egyszer váratlanúl megvizsgálják. Azt hiszszük, ezen az úton nem sok idő múlva el fogunk jutni oda, hogy a mesterséges biológiai szennyesvíztisztítás helyes irányban fog fejlődni hazánkban, s hogy csak jó tisztítótelepek fognak a jövőben elterjedni, a miből élővizeink tisztántartása és közegészségügyi viszonyaink dolgában egyaránt csak nagyon üdvös eredményeket várhatunk. A Béga V. csegéző müveinek vasszerkezete. (15 képpel és 2 külön rajzlappal.) Irta : Maurer Gyula. Az Alsó-Béga csegéző műveinek, vagyis az I. számú torkolati és II. számú écskai duzzasztóműveknek és hajózó zsilipeknek vasszerkezeteit, a Vízügyi Közlemények XXIX-ik füzetében (régi folyam) ismertettük. Azóta a Bégán, a Nagybecskerek és Temesvár közötti szakaszon további négy vízlépcső művei épültek meg, a jármokon nyugvó régi és többnyire alacsony fahídak helyett egynyilású vasbetonhidak készültek, s a meder mélyítése, valamint vele kapcsolatban a gátak emelése és erősítése is nagyrészt elkészült. E munkálatokról rövid ismertetés jelent meg e közlemények 1911 évi 5-ik és 1913 évi 1-ső füzetében. Ez alkalommal az újabb csegéző műveknek csupán vasszerkezeteit írjuk le. A bégai hídfő lll-ik és ittebei IV-ik számú duzzasztóművek vasszerkezetei azonosak. A különbség a kettő között csupán annyi, hogy míg a bégafői duzzasztómű nyílásszélessége a falak között 225 méter, addig az ittebeié csak 2125 méter, vagyis az utóbbi műnek egygyel kevesebb vasbakja van. A lefektethető vasbakok hasonlók az écskaiákhoz, s a bakállások távola is ugyanúgy, mint ott, 1'25 méter. De míg az écskai bakok magassága csak 57 méter, addig a III. és IV-ik számú művek bakjai 6'20 méter magasak, úgy hogy magasságban meghaladták a földrészünkön épült összes lefektethető bakokat, és e tekintetben csupán a Béga V-ik számú később épült duzzasztóművének bakjai múlják őket felül. « Hogy a Béga duzzasztóműveinek bakjai ily magasak, annak az az oka, hogy minálunk a nyári legkisebb vizek hosszú tartamúak, aminek következtében a duzzasztott vízszinek megállapításakor kénytelenek vagyunk felállítani azt a követelményt, hogy a bögék felső végén a szükséges 20— 2-2 méteres vízmélység leg-