Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

3. füzet - II. Sajó Elemér: A belvízvezető zsilipek megrepedésének okai. Javaslatok a repedések megakadályozására

221 Tegyük fel, hogy a bekötés vasszádfalból áll, 30 m hosszúságban és a töltéskoronától lefelé 12 m mélységig (a mi mindenesetre igen tekintélyes méret). Az egész felszin tehát 30 m x 12 m — 360 wi

2. Tegyük fel továbbá, hogy az I. sz. Larssen-profilt alkalmazzuk, melynek súlya m

2-kint 96 kg. A szükséges vas összes súlya tehát: 360 m

2 X 96 kg/m

3 = 346 métermázsa. Mint az előzőkben számítottuk (konkrét adatok alapján), normális viszonyok között 1 métermázsa Larsserc-vasanyag Budapesten mintegy 30 К 15 f-be, az Alföldön pedig mintegy 31 K-ba kerül. A beverés költségét pedig átlagban (az egész, nemcsak a földben levő felszínre osztva el) mintegy 10 K-ra vehetjük fel wi

2-kint. E szerint a 30 m hosszú és 12 m mély bekötés költsége volna: 346 métermázsa vasanyag à 31 К = .. 10.726 К 360 m

2 szádfal beverése à 10 K= 3.600 « mintegy 10% regie és vegyes 1.674 « kereken mintegy.. 16.000 К Vagyis a 12 m mély bekötés költsége /m-kint mintegy 500 K-ba kerülne. Mivel egyrészt sok esetben rövidebb és kerésbbé mély bekötés is elég és olcsóbban létesíthető, másrészt pedig ez az eljárás a csözsilipek biztosságát jelentékenyen fokozza, kimondhatjuk, hogy a bekötések létesítését a több darabból összetett csőzsilipeknél nagyon is érdemes fontolóra venni. 4. A csözsilipek számítása. A számítás bizonytalan. Készítsük a csöveket több darabból. Az előzőkben már kifejtettem azt a véleményemet, hogy teljesen egyenletes talaj — gyakorlati értelemben véve — nincsen, nemcsak szivattyúzott és forrásokkal fellazított alapgödrökben, hanem még szárazmunkatereken (pl. támaszfalak építésekor) sem. Mihelyt ezt kiindulás alapjáid elfogadjuk, nyilvánvaló, hogy a csözsilipek számítása sztatikailag határozatlan féladattá válik, mert sem a talajreákcziók megoszlását, sem a tartó támaszközét, egyáltalában a maximális nyomaték kiszámítása czéljából szükséges adatokat nem ismerjük. Annál inkább határozatlan a csözsilipek számítása, mert tulajdonképen csak az alap kiemelése után látjuk, milyen az altalaj, hol jobb és hol rosszabb, a zsilip közepén-e vagy pedig a végén stb. Ilyenkor pedig már nincsen idő a vasbetéteket megváltoztatni, vagy épen ilyenkor rendelni meg, hiszen a vasak szállítására és hajlítására még kedvező körülmények közt is közel félév szükséges ; ilyen hosszú ideig pedig nem lehet az alapgödröt feltártan hagyni. Van azonban mód, hogy a sztatikailag határozatlan feladatot határozottá tegyük, t. i. ha sztatikailag határozott, olyan kedvezőtlen feltevést választunk, hogy kedvezőtlenebb a valóságban a legegyenetlenebb talaj esetében sem következhet be. Ilyen kedvezőtlen eset az, ha feltételezzük, hogy a csözsilip csak a két végén van alátámasztva (1. a 38. sz. rajzot), mert közben a talaj olyan rossz, hogy semmit sem hord. A tartót a felette levő föld súlya és az önsúly terheli, a mely terhelést a rajzon a vonalozott terület láttatja. Egy másik ilyen kedvezőtlen féltevés (1. a 39. sz. rajzot), ha a csőzsiliptartó csak a közepén van alátámasztva, mert az altalaj a két vége felé olyan rossz, hogy semmit sem hord. Ez pl. nagyjában a bégatorkolati kamarazsilip esete, a hol 16