Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

3. füzet - II. Sajó Elemér: A belvízvezető zsilipek megrepedésének okai. Javaslatok a repedések megakadályozására

205 verni. A szádfal nem sikerült, a keresztmetszethez képest túlhosszú és különben is toldott szádpallók a földben kigyóalakban össze-vissza csavarodtak. Ennek a balsikernek tanulságait hasznosítva szerkesztette néhai Heincz Albert, a Ferencz-csatorna volt igazgatója, a 15. sz. rajzon feltüntetett vasszádfalat, mely már sokkal merevebb és igen jól zár. Ezt az állandó javítási felszerelés gyanánt szolgáló vasszádfalat a Ferencz-csatornán már több izben kitűnő sikerrel alkalmazták. (így pl. 1915-ben is a bezdáni csege javításakor.) Közben külföldön sikerült egymásbafűzhető, hornyolt vasprofilokat hengerelni. Ilyen pl. a már hazánkban is alkalmazott, a 16. és 17. számú rajzon feltüntetett Lm-ssen-rendszerű, vagy a 18. sz. rajzon feltüntetett Bansome-rendszerű vasszádfal. A Larssen-féle szádfalnál mindig két-két ellenkező hullámú szádpallót vernek együtt, a Bansome-rendszernél pedig csak egyet. A vastagsági méreteket, a kellő merevség koczkáztatása nélkül, már sikerült annyira leszorítani, hogy pl. 1 m

3 1. sz. szelvényű Larssen-vasszádfal (kész állapotban, beverve) már csak 96 kg vasanyagot szükségéi. Ez a szelvény mintegy 8—10 m hosszúságig elégséges. Természetesen vannak erősebb szelvények is. A vasszádfalak alkalmazásának néhány módját a 19—22. sz. képek tüntetik fel. Németországban a fenti két rendszeren kívül még leginkább a Rote Erde-, Lamp- és Krupp-féle vasszádfalakat használják. Francziaországban, de különösen Amerikában szintén nagyon sok fajtája alakult ki a vasszádfalnak. A hornyolt vasszádfalakat, sajnos, még csak külföldön hengerlik és így behozatalukat meglehetősen megdrágítja a vám (100 %-onkint mintegy 7 K). Az 1915. év márczius havában a ráczkevei elzáráshoz rendelt Lar^sen-rendszerű vasszádfalanyag 100 &#-onként 30 К 15 f-be, vagyis 1 m

2 kész szádfal vasanyaga 96 kg X 30-15 К =28-94 K-ba került. Azonban a jelenlegi faárakkal számítva hasonló hosszú (10 m-es) szádfalhoz szükséges 25 cm vastagság esetén 1 m

2 faszádfal anyaga is (a hornyolási stb. veszteséggel és a megdolgozással együtt) m

2-enként mintegy 23—25 K-ba kerül, vagyis a négyzetméterre eső vasanyag alig 20°/

0-kal drágább, mint a hasonló hosszú faszádfal négyzetméterére eső faanyag. A mi pedig a beverés költségét illeti, a vasszádfal sokkal könnyebben megy •be, annyira, hogy pl. azt 5—6 m hosszig szükség esetén kézi (istrángos) verővel is 16. rajz. Lars&eM-rendszerii vas-szádpalló. 15