Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
2. füzet - V. Bartus Adolf: A czement-besajtolás alapozásnál
ш Ez okoknál fogva a vasbetonczölöpökre való lapozásnak olyan módosítását fogadták el, melynél a régi kőhányás felett rövidebb, az iszapba pedig 16 m hosszú vasbetonezölöpöket vertek le s az utóbbiaknál alkalmazott czementhabarcssaj tolás sal a czölöpök alatti és közti iszap rétegeket teherbíróbbá tették, miután kísérletek igazolták, hogy a besajtolt czementhabares az iszappal valóban lekötött. A czementbesajtolás czéljaira a 46 cm átmérőjű, Züblin-rendszerű, ötszögü vasbetonczölöpök tengelyébe 45 mm-es vascsövet betonoztak, mely alul vasdugóval volt elzárva s három, felfelé irányuló nyitott oldalcsövecskével volt ellátva. A czölöpök leverése után végzett próbaterhelés szerint egy czölöp a valóságos terhelésnek megfelelő 50 t súly alatt ugyan nem sülyedt, de már 80 t súly alatt 38 mm-rel hatolt az iszapba úgy, hogy az altalajnak czementsajtolással való javítása okvetetlenül szükségesnek mutatkozott. Erre a czélra a berüni Wolfsholz-czégtôl szállított berendezést használtak, mely légszivattyú-, légkazán- és két keverő kazánból állt; a 6 lóerős elektromotorral hajtott szivattyú a levegőt 10 légköri nyomásig sűrítette és a légkazánba nyomta, melynek úrfogata 1 m 3; innen a sűrített levegő a két keverő kazánba jutott, melyekbe 0'7—0'7 m 3 habarcs fért és a melyekkel külön-külön vagy egyszerre dolgozhattak. A keverő kazánokból a habarcs összekötő csöveken át a vasbetonczölöpök belsejébe ill. a czölöpök hegyéig jutott. A vasbetonczölöp beverését befejezve, a belső vascső alsó végét elzáró dugót mélységmérő rúddal felülről kiverték és a rudat kihúzás előtt még 1—2 m-rel lejebb nyomták, hogy a habarcsnak utat nyissanak. Ugyané czélból közvetetlenül a légkazánból 8—10 légk. nyomású levegőt nyomtak a csőbe és csak ezután sajtolták be 3—4 atm. nyomással az 1 rész czement- és 1V 2 rész homokból készült, sűrű czementhabarcsot. Egy-egy czölöpbe 20—35 kazánnal azaz 14—18 m s habarcsot sikerült sajtolni, mely sokszor még 7 — 10 m távolságra levő czölöpök mentén is felhatolt annak jeléül, hogy a czementhabares a czölöpök hegyétől nemcsak lefelé, de oldalirányban is terjedt. Naponkint könnyen 15 czölöpöt sajtoltak be. A czölöpökön át a talajba sajtolt és ott idővel megkeményedett habarcsból a czölöpök alján kiszélesített lábazat és ha a czölöpök elég közel vannak, összefüggő, földalatti lemez keletkezik, (1. az 1. rajzot), mely a czölöpök teherbiróságát még teljesen rossz talajban is biztosíthatja. A czölöp aljában, esetleg tetszőleges magasságokban elhelyezett és felfelé irányuló oldalcsövecskékből kisajtolt habarcs a czölöp kerületét vonja be s növeli a kerületen működő súrlódást. A besajtolás sikeréről és a habarcs megkeményedéséről a czölöpök mentén végzett fúrásokkal győződtek meg. A besajtoláshoz összesen 700 m 3 habarcsot használtak fel. Az épület igen csekély mértékben és majdnem egyenletesen ülepedett.
