Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - VI. Bartus Adolf: A czement-besajtolás alkalmazása hazánkban

145. A czementbesajtolás alkalmazása hazánkban. (2 rajzzal.) Irta : Bartus Adolf. A czement besajtolását hazánkban legelőször a soroksári csege építésekor alkalmazták.

1 E példa hatása alatt sok helyen kezdték alkalmazni ezt az eljárást megrongált építmények helyreállításához. Az 1. rajz a felsőszabolcsi társulat dombrádi szivattyútelep szívókamráját mutatja, melynek alapbetonja megrepedt ; e repedéseken át az alap alatti folyóshomok szivattyúzás közben utat talált ; ily módon a betonalap alatt üregek keletkeztek, a falak ülepedtek és megrepedtek. Hogy a további bajnak elejét vegyék, először is a talajvíz szintjét szűrő kúton át való szivattyúzással a 92-70 m magasság alá sülyesztették, azután az alapbeton felső részét vasbetonburkolattal helyettesítették, melynek megkeményedése után az alapot 7 ponton megfúrták ós e lyukakba dugattyús nyomó-szivattyúval 1'5 légköri nyomással czementet fecskendeztek be. Minthogy nemcsak az alap alatt, de a szivókamra oldalfalai mögött is találtak üregeket, a falakat is átfúrták és e lyukakon át is fecskendeztek czementet a talajba. Ily módon a szivókamra alatti és melletti üregeket megszüntették, az alap újabbi megrepedését pedig a vasbetonburkolással előzték meg. Az alap alá 9000 kg, a felmenő falak mögé 13.200 kg portland-czementet sajtoltak. A dárdai öblözethez tartozó topolyiki szivattyútelep újjáépítésekor a generátor-ház padozat-burkolata és a gépház betonalapja alá szintén sajtoltak czementet. 1 Lásd Sajó Elemér és Lampl Hugó «A beton» cimü könyvének IV. részét (334—350. lap.)