Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - V. Bartus Adolf: A czement-besajtolás alapozásnál

143 A czementbesajtolás alapozásnál. (1 rajzzal.) Irta: Bartus Adolf. Hogy a czement besajtolásának építmények alapozásánál is már milyen fontos szerepe van, arra példa a triesti kikötő partján 1911. évben elkészült öt emeletes «Grand Hotel Excelsior». Ennek az épületnek alapozását a Züblin vállalkozó czég főmérnöke Schürch H. a «Beton u. Eisen» folyóiratnak 1914. évi 20 ik és 1915. évi 1-ső füzetében «Eine eigenartige Eisenbetonpfahlgriindung» czím alatt írta le. E czikk alapján a czementbesajtolásra vonatkozó munkákat röviden a következőkben ismertetjük. Az előzetes talajfúrások adatai szerint az alap egyik részében a felszíntől lefelé 16 m mélységig szabálytalan, régi kőhányás terül el, mely 8—9 m vastag iszaprétegen úszik ; másik részében 24—25 m mélységig csak iszapot találtak ; kemény szikla mindenütt csak 25 m mélységben volt elérhető (1. rajz.). Ilyen altalajban az alapozásnak következő módjai kerülhettek szóba : 1. Az egész épületet vasbetonczölöpökre állítják. Azonban a kőhányáson keresztül czölöpöket leverni nem lehet; hosszuk ezért néhány méter és 24—28 m közt változott volna; ily hosszú vasbetonczölöpök készítése sok időbe és költségbe került volna és a mi a legfőbb, az épület egyenletes ülepedése egyáltalán nem lett volna várható, mert a rövidebb czölöpök az úszó kőhányáson, a hosszabbak ellenben a szilárd sziklán nyugodtak volna. 2. Alapozás ú. n. lebegő czölöpökre, melyek nem érnek a szikláig, hanem a melyeket csakis a súrlódás tart fenn. Erre azonban a félig folyékony iszapnál, melybe a mélységmérő rúd minden lökésre egyszerre 1 m-rel hatolt be, egyáltalán nem lehetett számítani. A régi, egy emeletes épület, mely 7 m hosszú faczölöpökön állt, a tenger felőli oldalon 60 cm-rel ülepedett és ennélfogva dűlt helyzetbe került. 3. Alapozás 15 m vastag santorinbetonlemezre. Ennél a módnál, melyet Dalmácziában gyakran alkalmaznak, a beton megkeményedésére 1—2 évet kellett volna várni. Azonkívül a szádfalazás, földkiemelés és különösen a vízszivattyúzás nehézségeit nem tekintve, az egy darabban készült beton-alaplemez, akár tettek volna bele vasakat, akár nem, okvetlenül eltörik, mert középső részével a kőhányáson, szélsőbb pontjaiban pedig az iszapos talajon nyugodott volna. 4. Legbiztosabb, de legdrágább lett volna a szikláig lesülyesztett kutakra való alapozás. 1. rajz. Czementbesajtolás.