Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - II. Erdős Ferencz: A belvízlevezető zsilipek és átereszek

122. ezen egymásra kölcsönös talajrontó hatása következtében az egész építmény alapja alatti talaj összeültsége, tömöttsége különösen a legfelső rétegben nagyon meglazul, a mi egyfelől nagy mértékben hozzájárul az építmény |ülepedésének fokozásához, másfelől a meglazított talajt a víz könynyen elhordhatja, annál inkább, mert az építmény fenekére a teljes víznyomás érvényesülhet. Ezekre való tekintetből tehát a darabokból épített áteresznél is, rendes viszonyok közt a töltés középső részén legalább 10^-15 cm ülepedéssel már eleve okvetlenül számolnunk kell, mely méret kedvezőtlen körülmények közt meg is kétszereződhetik. Mindezek azonban nehézséget nem okoznak, mert az egyes építménydaraboknak a 4—5 cm széles hézagokban való 15 - 20 cm-es eltolódása simán, egymástól függetlenül mehet végbe, mert a betonépítmény csekély (2-0—2'5 m) magasságú. Ennek az építő módnak főképpen árvédelmi építményeknél, lényege, legkényesebb alkotórésze azonban nem az egyes részek eltolódásának akadálytalan biztosítására szolgáló hézagban, sem az eltolódás nagyságában, hanem egyedül a függőleges hézagoknak vízzáró tömítésében rejlik, melynek föltétlen megbízhatóságától függ egyedül e rendszerváltozással óhajtott czél elérése. Vájjon a gyakorlatban használatos vízzáró módokkal tartósság, megbízhatóság szempontjából minő eredményt értek el ? Alkalmazhatók-e ezek a mi rossz talajviszonyaink és folyóink magas árvízjárása esetén, minek következtében már a térszínben fekvő nyomócső esetén is rendszerint 4'5—5'0 m magas víz szokott előállani ós a belvíz szabad levezetésére szolgáló zsilipek és átereszek alapjára pedig 10 m-es víz fenéknyomásával is kell számítanunk? Nem igen találunk e kérdésekre megnyugtató feleletet. Hajózó csegéknél a gyakorlatban többféle vízzáró tömítő módot alkalmaznak, de gyakorlati liasznavehetőségükre nézve hosszabb tapasztalatokon alapuló adatok nem állanak rendelkezésre. Közülök — az illetékes mérnökök — a soroksári Dunaág felső torkolatánál levő hajózó csegénél alkalmazott módot : két aszfaltlemez közé foglalt 1 mm erős hullámos bronzlemezt tartják a legjobbnak. Arra nézve azonban, hogy az építmények ülepedése, a hézagok eltolódása után ez a tömítés miképen állja meg a helyét, vízzáró volta nem csorbult-e meg ? sem hazai, sem külföldi példákra vonatkozóan észleletek nem állanak rendelkezésre, még kevésbbé arra nézve, hogy egy 10—15 cm-es ülepedés minő hatással lehet a tömítésre, úgyszintén nem találtam adatokat arra sem, hogy belvízlevezető zsilipeknél egyáltalában alkalmazták-e már valahol? 7. rajz. Több darabra osztott áteresz keresztmetszete.