Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - II. Erdős Ferencz: A belvízlevezető zsilipek és átereszek

120. példák: duzzasztók, csegék, a melyek alapja czölöpökön nyugszik és az eredmény megfelelő. Viszont vannak olyan hazai példák, melyek amazokkal éppen ellentétes bizonyítékokat szolgáltatnak. Ilyenek a bökényi hajózó építmények, melyek közül a duzzasztó vasbetonczölöpökön, a csege pedig közvetlenül az altalajon nyugszik s amannál mégis nagyobb az ülepedés (átlag 4—8 cm), mint emennél (2—4 cm). Pedig ezek az építmények még a legnagyobb árvíz hatása alatt is jóval kisebb mértékben terhelik az altalajt, mint a velük ugyanazon mélységben fekvő átereszek. A mint látható, e kérdésre vonatkozóan tapasztalati adatokkal pro és kontra lehet érvelni még egy és ugyanazon fajta építményekkel is. Még inkább lehetséges ez, ha különböző rendeltetésű építményeken szerzett tapasztalatokat hasonlítunk össze. Ilyen alapon meggyőző következtetéseket levonni nem lehet. Ezért csak jól megválasztott, ide vágó példákból lehet okulást szerezni. Ilyennek tartom a koósdi átereszt. Ez az építmény czölöprácson nyugszik. Legnagyobb behajlásának mértéke valamivel nagyobb mint az alcsii átereszé, mely pusztán az altalajon fekszik. Ez a tény már egymagában kétségtelen bizonyíték, hogy a czölöpök a teherhordásban jóformán semmivel sem működtek közre, a felső nyomásnak ép úgy engedtek, mint az őket körülvevő altalaj s hogy az áteresz nagyobb mértékben nem ülepedett, az főképen a betonalapba hosszanti irányban beépített vasúti síneknek tulajdonítható. Ezek szerint tehát folyós homokban a czölöpök teherbírására egyáltalában nem lehet számítani. De még inkább megvilágítható ez, ha a czölöpökre jutó legnagyobb megterheléseket hasonlítjuk össze. A koósdi áteresznél ugyanis a 30 cm átmérőjű, 6 m hosszú czölöpök 1'07 m közökben vannak leverve. A töltés koronája alatt egyegy czölöpre eső teher a következőképen adódik ki. A négyszögű betonkeresztmetszet középső csövének megfelelő méretei 2-l m és 2-4 m. A föld fajsúlyát 1'8 t, a betonét 2-2 f-nak véve, a 21 m oldalú négyzet alapterületén lévő öt czölöpre eső terhelés : a betonépítmény önsúlya .. ... 15'15 t a töltéskorona alatt a föld súlya 59'52 « összesen ... 74 '67 t esik tehát egy-egy czölöpre 14930 kg teher. Ezen a nyomon lássuk már most, hogy egy konkrét példában hogy alakulnának a terhelésviszonyok a hézagokkal több darabra osztott áteresz esetén. Nehogy túlságos nagy, hanem inkább kisebb földterhelést állíthassunk be a számításba, tegyük fel, hogy a nyomócső a térszin magasságában fekszik, a Tisza alsó szakaszára megállapított méretű védőgátban (6. rajz). A mellékelt rajzból kitűnik, hogy legczélszerűbb lenne az átereszt négy hézaggal öt darabra osztani, mert így a legnagyobb eltolódás, illetve hézag a cső végétől távolabb esik. A pontozott vonallal jelzett darabolás esetén az áteresz ugyan 3 részre lenne osztható, de a kritikus hézag közelebb jutna a víz felé. A cső átmérőjét vegyük 1'30 m-re, akkor a vasbeton keresztmetszeti szélessége 1 • 9 m, magassága 2 • 2 m. A földköbméter súlyát 1-8 f, a vasbetonét 2'3 f-nak véve, a töltés koronája alatt egy folyóméter építmény súlya: földsúly ... 13*68 f a betoné 6'58 « egy folyóméter összesen ... 20'46 t 6 m hosszú átereszrész súlya tehát 122-76 t s ha a középső darabot csak két