Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - IV. Gyárfás József: A hazai öntözések terén az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomásnak 1889-1914. években kifejtett működése

147 sem vezettek kielégítő eredményre, a mi első sorban a talaj erős széktartalmának tudandó be. Itt tehát új feladat előtt állott az állomás és mivel a csörgedeztetés a széket nem javította oly gyorsan és oly mértékben mint Békéscsabán, az állomás itt az aradi m. kir. kultúrmérnöki hivatal közbenjöttével a szék kilúgozása végett egyes tábláknak a növényfejlődés megindulása előtt való magasabb víz elbontásával és e víznek gyors levezetésével kezdett az utóbbi években kísérletezni, mely kisérletek azonban ezideig az idő rövidsége miatt végleges eredményre nem vezettek. Az állomás az utóbbi években azonkívül azt is tanulmányozta, hogy a halgazdasággal, cizaz и tórendszerrel járó és hosszabb ideig ós magasabb vízzel való elborítás mennyire javítja a széket; e főleg Törökkanizsán és Ugrán folytatott tanulmányok az idő rövidsége miatt szintén még nem adhattak végleges eredményt, bár az kétségtelenül kitűnt, hogy ez a székes talajok felső rétegét a leghathatósabban javítja, bár az alsóbb rétegek sótartalma nem csökken, sőt néha gyarapszik és a felső rétegekbe való visszaözönléssel fenyeget. Az állomás működése azonban nemcsak a székes, hanem a nem szélces öntözésekre is kiterjedt és az Országos Vízépítési Igazgatóság, illetve az egyes kultúrmérnöki hivatalok megkeresésére újabban létesült öntözések gazdasági üzemének beállítása, valamint régebbi öntözések feljavítása körül a rendelkezésre álló költségadomány és személyzet arányában élénken közreműködött. Nevezetesen, amint azt már a bekezdésben említettük, már 1900. évben kezdett nyolcz nem székes rét feljavítása körül műtrágyázási és felülvetési kísérleteket, úgymint Czonczóháton, Paládicson, Jutáson, Véglesen, Ősin, Mezőhegyesen, Csongrádmindszenten és Puszta-Berényben ; hozzájuk azután idővel a rendelkezésre álló költségadomány és személyzet mértékében, valamint szükség szerint egyéb nem székes öntözések is járultak. Például a komjáti, palotai öntözés, az Eszterházy uradalomnak a Hanyságban létesült öntözőberendezése, a sajógömöri kisebb öntözések, a dunaalmási öntözés, azonkívül az állomás az erdélyi völgyöntözések közül Barcsarozsnyón, Feketehalmon, Olasztelken, Volkányon és Vidombákon e rétek feljavítására műtrágyázási és felülvetési kísérleteket kezdeményezett az utolsó években. Az állomás 1909. és 1910. években nyert költségadomány felhasználásával felülvetéssel és trágyázással feljavította a' makiári vízhasználati társulat öntözésre berendezett 70 kat. holdnyi rétjét; megkezdte a míkófalvi öntözött rét gazdasági feljavítását.* Azonkívül a szántóföld öntözését a vadászi öntözésen és a bázosi uradalom öntözésén is tanulmányozta; a bolgár rendszerű zöldségtermelő telepek közül pedig a szentjánosi és siófoki telepeket vizsgálta meg. Mielőtt az így elért eredményeket általánosságban ismertetnők, a nem székes öntözött rétek közül az állomásnak tájékoztatásul hazánk két legnagyobb öntözött rétjén. Csongrádmindszenten és Mezőhegyesen sok éven át végzett behatóbb munkásságának eredményét kell röviden érinteni. A csongrádmindszenti réten bebizonyult,** hogy e rét kellő öntözővízzel és műtrágyázással java termésbe hozható és java termésben tartható. * Ez öntözések java részének leírását ós az ott elért eredményeket lásd Kisérletügyi Köz lemények VI. és VIII. kötetében, Gyárfás József : Az öntözött rétek termőképességének fokozása ésXII. kötet Gy. J. : Ujabb tapasztalatok az öntözéseink trágyázása és kezelése körül. ** Részletesen lásd Kisérletügyi Körlemények VI. kötetében, Gyárfás József: Az öntözhető rétek termőképességének fokozása, továbbá VIII. Gyárfás József : Öntözött rétek termőképességének fokozása és XII. Gyárfás J.ózsef: Ujabb tapasztalatok az öntözéseink trágyázása és kezelése körül. Ш*