Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - III. Létay Lajos: A Panama-csatorna

«о A legnagyobb kapuszárny 668 t, a legkisebb 300 t súlyú. A kapúszárnyak küszöbvonalának egymáshoz való hajlása 1 : 4 (26° 33' 54"). Kisebb szög esetén a kapúk ugyanannyi anyagot szükségeltek volna, de a falra eső nyomás eredője nagyobb lévén, a falat is erősebbre kellett volna venni. Nagyobb szög esetén viszont hosszabbak, tehát még nehezebbek lettek volna a kapúszárnyak. A kapúk mindkét oldalán lemezborítás van, egyrészt hogy merevebbek legyenek, másrészt, hogy az anyag a kapúszárny tengelyvonalának két oldalán lehetőleg egyenletesen oszoljon el. A kapúszárnyak szerkezetét az V. tábla láttatja. A szerkezet 5 főrészből áll, még pedig: 1. A lemezborítás, mely a víznyomást közvetetlenül felveszi. 2. A lemezborítást merevítő bordák, a melyek a víznyomást átviszik a vízszintes tartókra. 3. A vízszintes tartók, melyek az átvett eredő nyomásokat átviszik a szárny két szélső oszlopos tartóira. 4. A forgó- és ütköző oszlop, melyek az erőket az öntvények útján a falnak, illetve a másik szárnynak adják át. 5. A szárny egész magasságára terjedő függőleges tartók, melyek a szárnyat merevítik s a küszöbre jutó nyomást és a vasrúd reakczióját elosztják. A borítás a szárnyak alsó részén 26 mm., feljebb 1Г4 mm. vastag s úgy számították, hogy a közvetetlen víznyomásból és a vízszintes tartók által átadott nyomásból vagy húzásból származó együttes erőknek ellenállhasson. A borítást a rozsdásodás miatt a számítottnál vastagabbra vették. A. többi alkotó részt azzal a feltétellel méretezték, hogy a felső oldalon a legmagasabb víz nyomja a kapút, az alsó oldalon pedig üres a kamara. A vízszintes tartók övei egyenesek, csak a felső — nyomott — öv végei vannak úgy legörbítve, hogy a kapúszárny 2'14 m.-es vastagsága a szélső oszlopoknál 0'6 m.-re csökken. A vízszintes tartók távolsága a nyomás nagyságához képest alulról felfelé növekszik. A gyártás egyszerűsítése, tehát költségkímélés okából 3 távolságot szabtak meg: I'll т., 1'25 т. és 150 т. Ezzel azt érték el, hogy a kapúk szerkezeti részei a felső 7-5 m.-es magasságra teljesen azonosak, a mi a gyári részletes tervezés, méretezés és szögecselosztás munkáját rendkívül egyszerűsítette. ' A vízszintes tartók távolságának meghatározásakor arra is ügyeltek, hogy az egymáshoz legközelebb eső tartók közötti részek is hozzáférhetők legyenek megvizsgálás vagy festés czéljából. A függőleges kereszttartókat a legnagyobb küszöbnyomásra, a vonórúd reakcziójára és az egész szárny merevítésére méretezték. A forgó- és ütközőoszlopra a kapú egész magasságára terjedően aczélöntvényeket szereltek, a melyek a víznyomást a másik szárnyra, illetve a falra viszik át. Ezekre az öntvényekre fabélést nem alkalmazhattak, mert abban az esetben az átadandó nyomás 60 cm.-nél jóval szélesebb támaszkodó felszint szükségelt volna, mikor is a vízszintes tartókban jelentékeny exczentrikus erők állanának elő. Ezért az öntvényeket mind a falon, mind a kapúszárnyakon az érintkezés felszínén igen kemény nikkelaczéllal bélelték, olyan módon, hogy elkopás után