Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - III. Létay Lajos: A Panama-csatorna

az alluvium a nagy földtömeg hordására elég erős, nem nyomódik össze és a vizet nem ereszti át. A gátat iszapolással (sluicing system) építették, a mely abból áll, hogy két töltés közé folyós földanyagot nyomnak, a mely ott leülepedve, teljesen egynemű és vízálló testet alkot. Ez az építőmód tudtunkkal Európában még nincs gyakorlatban, Amerikában azonban már mintegy húsz éve alkalmaznák és mindjobban terjed. A gondolat az amerikai aranymosótelepeken találja eredetét, a hol gyakran észlelték, hogy az arany kiszemeléséhez használt zsilipeken (sluice) vízöblítéssel áthaladó föld a zsilipeken alul oly tömören összeül, hogy az árvizek ellen is kitűnő védőgátat alkot. Ezt a tapasztalatot azután különösen a völgyzárógátak terén igen jó sikerrel értékesítették és Északamerikában, Mexikóban, sőt a Sandwich-szigeteken is számos földgátat építettek ilyen módon 20—60 m. magassággal* Az Eriecsatorna átépítésekor is így állították elő a töltésbe eső csatornaszakaszokat. A Gatun-gátban az iszapolással épült mag alul mintegy 250 m. széles és kőtörmelékből álló vastag réteg fedi. A gát építését következőképen végezték. Mindenekelőtt előkészítették a gát alap- • ját. E czélra a gátvonalat keresztező 3 medret (Chagres, franczia csatorna és a franczia árapasztó) a gát teste alá eső hosszban kikotorták az agyagig. A humuszréteget a gát egész alapterületén 0'3—0 9 m. mélységig leszedték s a talajt felszántották. Végül a gát tengelyében 6 m. széles és 4-5 m. mély árkot ástak, hogy az iszapolással előállítandó magot a természetes talajba beágyazzák. Ez előkészítő munkák után a gát tengelyétől kétoldalt két párhuzamos töltést létesítettek egymástól 360 m. távolságban. A töltések anyagát — nagyobbára szikladarabokat és földes kőtörmeléket — a Culebra-átvágásból, a Gatun-csegék és ár* Le Génie civil 1908. jan. 18. 5. kép. A gatuni gát tervezett keresztmetszete. — 6. kép. A kivitt gatuni gát keresztmetszete.