Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
5. füzet - VI. Apró közlemények
203 Mindé munkálatok 1,128.223 frankba kerültek. Újabb tervek a Carénage-medencze megjavítását czélozzák 1,350.000 frk költséggel. Nizza kikötője közúti vasáthálózattal van ellátva. Van 1 db 30 t. és 4 db 2 t.-ás elektromos darúja s újabban a Lazaret-kikötő mentén 4 db 3 t.-ás elektromos darút szereltek föl. > 1911-ben Nizza forgalma 985.000 tonna volt s a növekvés évenkint 10.000 t.-ra tehető. (Annales des Ponts et Chaussées. 1913. L) 6. A nagy átmérőjű csövek biróssága. A nyomás alatt levő nagy átmérőjű csövek birósságát a közönségesen alkalmazott képletekkel nem lehet számítani. Ha a cső nagy átmérőjű, akkor a vízzel való megtöltés alkalmával, mielőtt még a belső nyomás érvényesülne, alakváltozást szenved. A csőben levő víz súlya ugyanis feszíti az oldalfalakat s a cső körkeresztmetszete e nyomás következtében többé-kevésbbé tojásalakúvá válik. Később, ha a csőben belső nyomás lép föl, a tojásalak ismét köralakká igyekszik változni. Minél nagyobb a belső nyomás, az alak a kört annál jobban megközelíti s az ismeretes csőfalszámító képlet annál inkább érvényes reá. Megtörténhetik, hogy a megtöltés alkalmával keletkező alakváltozás nagyobb feszültséget idéz elő a csőben, mint később a jóval nagyobb belső nyomás. Ezért a birósságot erre az esetre külön kell számítani. Gowpil az Annales des Ponts et Chaussées 1912. évi 5. füzetében, valamint az 1913. évi 2. füzetében részletesen foglalkozik ezzel a kérdéssel s számítást közöl arra az esetre, ha a cső a megtöltéskor vízszintes helyzetben, az egyik alkotóján nyugszik, vagy ha a cső ferde állásban van s foglalkozik azokkal az egyébként ingatag föltevésekkel is, midőn a cső alakváltozására a talaj egyenetlen ülepedése, vagy az alátámasztás különleges módja is kihat, továbbá, midőn külső nyomás is érvényesül a csőfalra. 7. A czölöpök biróssága. Az Annales des Ponts et Chaussées 1911. évi 5. és 6. füzetében, valamint az 1913. évi 3. füzetében Benabenq a czölöpök birósságát veszi vizsgálat alá. E világos fejtegetések elméleti úton tisztázzák, hogy valamely földbe vert czölöp mekkora terhet viselhet el. A számításokat sztatikai (a teherhordás nagyságából) és dinamikai alapon (a verőkos ütéséből) hajtja végre s kimutatja, hogy a sztatikai úton lehozott formulák a gyakorlatban jobban megfelelnek. Fejtegetéseit gyakorlati példák bemutatásával igazolja. Az egyszerű czölöpöket, valamint a czölöprácsokkal kapcsolatos czölöpöket is vizsgálat alá veszi. Kiterjeszkedik a partfalak czölöpözésére, a merőlegesen és ferdén vert czölöpök szerepére stb. Külön részben foglalkozik a csavarczölöpökkel. E különben értékes vizsgálódásokat itt részletesen nem ismertethetjük, de az érdeklődők figyelmét fölhívjuk reájok. 8. Félkör alakú zárógát egy munkahely körül. A marseille-i 7-ik hajójavító medencze építésekor különös alakú és elrendezésű zárógátat alkalmaztak. A medencze munkahelye az egyik kikötő fala mellett vízálló agyag volt úgy, hogy a partfaltól távolabb eső részén nehézség nélkül emelhették ki a földet a munkagödörből a nélkül, hogy szivattyúzni kellett volna. A nehézség csak akkor állott elő, midőn a partfal közelébe jutottak a kiásással ; ekkor a medencze nyílása elé félkör alakú zárógátat építettek, melynek védelme alatt a partfalat szétrombolhatták és a medencze előrészét elkészíthették:
