Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - VI. Apró közlemények

202 meteorológiai változások Turkesztánban, Ázsia népeinek vándorlásai, Kis-Ázsia folyóinak változásai, északkeleti Sziria és az afrikai Byzacén bősége és pusztu­lása. Az esős övek ingadozását talán Mexikóban és Peruban is igazolhatjuk. Újabban Drake ugyancsak 600 éves időszakosságot talált Kina földrengéseire vonatkozóan a keresztény időszámítás kezdetétől 183 évre visszamenően. Egyéb­ként is tudjuk, hogy a földrengések a mágnességi tüneményekkel összefüggnek. A kinai földrengések maximumai júliusban és augusztusban a légköri lecsapódá­sok maximumaival esnek egy időbe. E fejtegetésekből az tűnik ki, hogy all éves időszakosság tanulmányozása a legfontosabb. E tanulmányozáshoz pontos műszerek szükségesek, hogy a mág­nességi jelenségeket és a napszinkép infravörös része vonalainak változását ész­lelhessék. Ez a dolog csak jó fizikusokkal végezhető. Főként Finnország, Algéria és Szudán alkalmasak az észlelésre. Európa ködös fővárosai nem jók erre a czélra. Ez észleletekből talán az időjárás hosszú időre való előrejelzése is meg­történhetik. (Annales des Ponts et Chaussées, 1914, I.) 4. Manchester kikötője. Manchester város 80 km.-re van a tengertől és 56 km.-re a természetes nagy hajózó mélységtől, a kis Irwell folyócska mellett, mely a Mersey-be szakad; a Mersey torkolati öblében fekszik Liverpool, ez a hatalmas kikötőváros. Bár Manchester fekvése e leírás szerint nem nagyon kedvez a hajózásnak, mégis forgalom dolgában Anglia 4-ik kikötője. A behozott és kivitt árúk értéke a négy legnagyobb angol kikötőben millió koronákban kifejezve a követ­kező összegekre rúg: A Manchester-csatorna, mely 1894-ben nyilt meg, 420,208.250 K-ba került és építése 6 évig tartott. Hossza 58 km., mélysége 8-53 m, középszélessége a fenéken 36-58 m, P5 km. hosszúságban csak 27-43 m. Mi vei. a manchesteri ki­kötőmedenczék és a Mersey easthomi középvízállása között 18-3 m a magasság­különbség, 5 zsilipcsoportot kellett a csatornán készíteni. A Merseyhez való csatla­kozás 3 egymásmellé épített zsilippel történik, a többi 4 zsilipcsoport kettős. A nagy zsilipek hossza 182-88 m., szélessége 19-81 m. ; a kiszsilipek hossza 106-68 m., szélessége 13-72 m. A manchesteri kikötőmedenczék száma 9. (Engineering News, 1912. évi deczember 12.) 5. Nizza kikötőjének újabb munkálatai. Nizza előkikötőjének megnagyob­bítása czéljából 235 m.-rel meghosszabbították a déli hullámtörőt s a bejáró északi oldalán levő, előre nyúló Poudrière sziklához 33 m. hosszú hullámtörőt illesztettek. Ezenkívül 30 m.-rel megrövidítették az egyik előrenyúló belső mólót, a Carénage-t, mely a belső kikötőmedenczék bejáróját megszükítette és kényel­metlenné tette. Végül a régi előkikötő egy részében új kikötőmedenczét, a Lazaret-medenczét készítették el kellő partfalakkal és —7 m.-es mélységgel. Behozatal Kivitel Összesen London .. Liverpool 5.140 3.425 8.565 3.715 3.740 7.455 990 680 1.670 725 365 1.090 Hull Manchester...

Next

/
Oldalképek
Tartalom