Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - II. Ifj. Röszler Károly†-Floderer Sándor: A békéscsabai öntözött rét első 12 évi (1902-1913) eredményei

Ill hirtelen hanyatlás állott he. E táblák kat. holdankinti termésátlagait az alábbi kimutatás tünteti fel. A tábla Kat. holdankinti ezénatermés Összesen a száma 6 évben Átlag m ó t e r m á z s a 1906 1907 1908 1909 1910 1911 10. 27-48 51-05 52-57 4466 3-343 22-94 232 13 38-69 11. 21-65 47-12 49-40 49-54 41-24 25-35 234-30 39-05 12. 22.68 4336 43-69 42-81 36-62 1416 203-32 33-88 13. 27-78 56-84 58-07 64-19 47-20 2011 274-19 45-70 E luczernások mindössze csak 5 évig adtak kielégítő termést, míg a hatodik évben 'a luczerna rohamos ritkulása, kipusztulása következtében termésükben oly nagy csökkenés állt be, hogy további fentartásuknak czélja nem volt, miért is feltörték őket. A 10., 11., 12. és 13. táblák talaja a kissé több székfoltot nem tekintve nagyban és egészben külső tekintetre hasonló a 3—5. számú talajához, a luczerna mégis csak rövid életű volt e táblákon. Az első években a luczerna itt is akkora termést adott, mint a 3—5. táblákon, de azután a termés hirtelen csökkent. A terméscsökkenést az altalaj székesebb volta okozta. Mikorra ugyanis a luczerna gyökérzetének legnagyobb része a rosszabb minőségű, székesebb altalajba került, a luczerna pusztulni kezdett, a kipusztult luczerna helyét értéktelen gaznövények foglalták el. Az itt szerzett tapasztalatokból azt látjuk, hogy a székes öntözött rétek talajának ismerete nagyon fontos dolog. Szükséges, hogy a talajvizsgálatok alapján előre megmondhassuk, vájjon a talaj alsóbb rétegeinek kisebb vagy nagyobb sótartalma megengedi-e a luczernások létesítését, munkánk eredményes lesz-e. Itt veszi nagy hasznát a gazda a vegyész székvizsgálatainak, mert a vegyész megmondja a gazdának, hogy az egyes talajrétegekben mennyi a káros só és ennek .alapján az öntöző gazda biztosra mehet a feltöréssel. A termésükben hanyatló luczernásoknak Thomas-salak és szuperfoszfáttal való felültrágyázásával is megpróbálkoztunk. Azonban nem tudtunk eredményt elérni, a ritkulásnak indult luczerna tovább pusztult, az üres foltok mind nagyobbak lettek, de annál bujábban nőtt a gaz, a melynek terjedését, elszaporodását a felültrágyázással hathatósan elősegítettük. Minden herefélének legnagyobb ellensége az aranka. Ennek nyomát sem találjuk a békéscsabai réten, pedig here az egész réten van. A luczernásokban azelőtt itt-ott egy-egy arankafolt mutatkozott, de ezt azonnal ki is irtották. Ez ideig az arankával semmi baj sem volt és valószínűleg a jövőben sem lesz. Előzően megemlítettem, hogy a ritkulás következtében termésükben hanyatló luczernások további terméscsökkenését felülvetéssel vagy felültrágyázással megakadályozni nem tudjuk. Annál szebb eredményeket érhetünk el azonban a műtrágyázással, ha a trágyát a vetést megelőzően visszük a földre. Műtrágyázó kísérletet tettünk a 13. számú táblán, melyet a vetést megelőzően négy egyenlő (egyenkint 1595 négyszögöles) parczellára osztottunk, az 1. és 3. parczella trágyázatlan maradt, a 2. és 4. parczellát a luczerna vetése előtt 400—400 kg Thomas-salakkal trágyáztuk meg. A műtrágyázásnak 4 évig volt hatása, a termésadatokat az alábbi összeállítás mutatja.