Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
5. füzet - II. Ifj. Röszler Károly†-Floderer Sándor: A békéscsabai öntözött rét első 12 évi (1902-1913) eredményei
115 Kat. holdankinti szénatermés métermázsákban Összesen 1906 1907 1908 1909 a 4 évben 1. parczella trágyázatlan 28-62 55-07 52-51 68-81 20501 .2. « 400 kg Thomas-salak 34-53 69-11 6492 6003 228-59 3. « trágyázatlan ... ... 23-73 46-65 48-24 52-81 171-43 4. « 400 kg Thomas-salak 24-34 56-67 64-21 68-21 213-43 A kísérleti terület talajának különböző minősége, tehát nem egyenlő volta miatt a kisérlet évében az egyébként is lassúbban ható Thomas-salak nem nagyon érvényesült. A 4-ik parczella ugyanis, noha kat. holdankint kb. 400 kg Thomassalakot kapott, csak 60 kg-al adott nagyobb termést a trágyázatlanul hagyott 3-ik parczellánál, mert rosszabb székfolt volt rajta. A kisérlet második évében azonban a talaj nem egyenlő volta okozta terméskülönbséget a műtrágyázás eltüntette; az erősebben székes, tehát rosszabb minőségű földbe vetett és Thomassalakkal trágyázott luezerna erőteljes fejlődésnek indult és a valamivel jobb talajú, de trágyázatlanul maradt 3-ik parczellába vetett luczernánál épen 10 métermázsával nagyobb termést adott. Ez a különbség a későbbi években is megmaradt, sőt emelkedett, világos bizonyítékául annak, hogy a Thomas-salak hatása több évre terjed. 1910-ben, mikor a luezerna gyökérzetének legnagyobb része abba a talajrétegbe került, melynek nagyobb sótartalmát a luezerna sem bírta ki, hirtelen terméscsökkenés állott be, a luezerna gazosodni kezdett és épen ezért a terméseredmények kísérleti szempontból teljesen értéktelenekké váltak. Négy év alatt a két trágyázatlan parczella termésének átlaga 188-22 métermázsára rúgott, míg a trágyázott parczellák termésének átlaga 221-01 métermázsa volt, vagyis 400 kg Thomas-salak 32 79 métermázsa luezernaszéna terméstöbbletet adott. A műtrágyázás költsége parczellánkint 33-60 korona, vagyis 100 kg luczernaszéna-többlet előállítása 1'10 koronába került. E kisérlet termésadatai megmutatták, hogy a luezerna nagyon is meghálálta a műtrágyázást és épen az itt szerzett tapasztalatok alapján minden olyan tábla, a melybe luezerna kerül előzően nemcsak komposztot, hanem foszforsavtrágyát is kap. Ily erőteljes trágyázással azt érjük el, hogy a luezernát évekre ellátjuk táplálóanyagokkal. Ezután áttérhetünk a békéscsabai öntözött rét trágyázásának megbeszélésére. Régi igazság, hogy a rét trágyája a komposzt, de mióta műtrágyával is dolgozunk, ez a régi igazság a maga száraz mivoltában nem állhatja meg a helyét. Ha a békéscsabai rétet csakis komposzttal akarnók trágyázni, illetve a rétet termésében fentartani, akkor minden évben legalább is a rét egynegyed részét tehát kereken 40 kat. holdnji területet kellene kat. holdankint 200 métermázsa komposzttal megtrágyáznunk, így tehát 8000 métermázsa, tehát mintegy 1000 szekér komposztot kellene évente a rét számára kitermelnünk. Békéscsabán ez nem lehetetlen, de azért — mint mindjárt látni fogjuk — még sem alapíthatjuk komposztozásra a ré't trágyázását. Békéscsabán a városi szeméthulladék egy részét, a méntelepi és a községi istállóban összegyűlt trágyát kihordják a rét mellé. Az oít lerakott trágyából komposzt készül, a melyet, ha az időjárás megengedi, felhasználunk a réten, még pedig első sorban az új gyepesítések létesítésekor, továbbá az olyan táblákon, melyeken a műtrágya bármi oknál fogva kellően nem érvé7*
