Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - II. Ifj. Röszler Károly†-Floderer Sándor: A békéscsabai öntözött rét első 12 évi (1902-1913) eredményei

106 folium repens és hybridum, lódi here és Lotus cornicolatus — dominálnak, míg a Trifolum angulatum és parviflorum javarészt kiszorultak. A fűfélék közül a Poa pratensis, Alopecurus pratensis, Lolium perenne, Festuca pratensis, Phleum pratensfe a leggyakoriabbak, a gyomnövények közül feltűnőbben csak a Taraxacum officinale és Galium mollugo található, de míg az előbbi az egész réten előfordul, addig a Galium mollugo csak egyes foltokon jelentkezik. A réten termett széna elsőrendű, ellene soha sincs panasz, értékes voltát legjobban bizonyítja, hogy minden évben biztosan és jól értékesül és pvről-évre ugyanazok veszik meg a réten termett szénát. Azonban a régi, természetesen az öntözésre és trágyázásra megjavult természetes gyepszövetet már csak a rét egy részén találjuk meg, míg egy másik részét feltörve elrónázás után fűmagkeverékkel vetették be, míg a legmagasabban fekvő és a legjobb táblákat luczernával. Legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás az öntözésre való berendezés után a természetes, tehát eredeti gyep megtartása. Ha a természetes gyepszövet értékes növényekből áll, illetve ha az öntözésre a jó minőségű és nagy testű széki növények kezdenek benne elterjedni és elhatalmasodni, azonkívül a réttábla felszíne sima és megfelelő esésű, akkor az öntözés és rendszeres trágyázás következtében az ilyen tábla növényzete magától átalakul annyira, hogy megfelelő, azaz kat. lioldankint 30 q körül ingadozó szénaterméseket ad. Maguktól elszaporodnak ugyanis ily viszonyok közt azok a füvek és herék, a melyek az öntözést szeretik ; a szerény, szárazságot tűrő növények helyét a követelőzőbb, de nagyobb tömegű ós több termést adó növények foglalják el. Ha azonban a rét talaja padkás vagy hepe-hupás, rajta kisebb-nagyobb mélyedések vannak, akkor itt az öntözés és trágyázás sem hozza meg a kívánt eredményeket. A magasabban fekvő részekre ugyanis nem juthat elegendő víz, itt tehát megmaradnak a szárazságot tűrő növények, a laposabb részeken pedig hosszabb ideig állván a víz, itt előbb-utóbb a savanyú füvek jelennek meg. A békéscsabai réten savanyú fű nincs, mert az egyes táblák elrónázásával, az öntöző víznek tökéletes levezetésével, az öntözések helyes alkalmazásával, végül a rendszeres trágyázással nem a savanyú, hanem az édes füvek és herefélék létfeltételeinek kedvezünk. Ha padkás és hepe-hupás széket akarunk gyepöntözésre berendezni, azt feltétlenül rónázni kell; nem tekintve azonban a nagy költséget, az ilyen felszinalakulás rendszerint a legszékesebb részeken szokott előfordulni, a melyeknek elegyengetése, illetve a vele járó feltörés annyiban nincs helyén, hogy ilyen területen új vetéssel megfelelő gyepet létesíteni nem lehet, vagy csak sok évi öntözés után javul a szék annyira, hogy ott a jobb növények tanyát üthetnek; az ilyen hepe-hupás és padkás, vagy nagyon rossz székterületeket már csak költség szempontjából is leghelyesebb a rét- vagy legelőöntözésből kirekeszteni és halgazdaság útján értékesíteni, illetve feljavítani. A sima felszinű és kellő esésű területek közt is lesznek olyanok, a melyeket legalább is kezdetben feltörni nem lehet, mert a talaj mineműsége nem engedi meg, mert székesebb, semhogy oda vetéssel jó növényzetet lehetne hozni; de a sok feltörést üzemi okok sem engedik meg mindig, mert miattuk legtöbbször a feltörést évről-évre csak kisebb arányokban lehet keresztülvinni. Sokszor azonban kívánatos a gyepszövetet még ily esetekben is megjavítani, különösen akkor, ha a jobb növények csak kisebb számban vannak jelen, illetve az öntözésre és