Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
5. füzet - II. Ifj. Röszler Károly†-Floderer Sándor: A békéscsabai öntözött rét első 12 évi (1902-1913) eredményei
107 trágyázásra nem szaporodnak el maguktól elég gyorsan. Ilyen esetekben fűvagy heremagvaknak erős fogasolással kapcsolatos felülvetésével a legtöbbször sikerül a gyepnek kellő feljavítása, legalább is annyira, hogy kivárhatjuk azt a néhány esztendőt, a mely alatt a szék annyira átváltozik, hogy rajta a netán mégis szükséges feltörést és új vetést keresztül lehet vinni. Hogy a helyesen alkalmazott felülvetéstől mily eredményeket várhatunk, a békéscsabai réten elért kísérleti adatokkal igazolhatjuk. A rét 27. és 28. táblája egymás mellett fekszik, mindkét tábla talaja egyenlő összetételű. A 27. táblára az 1901. év tavaszán, tehát a rét berendezésének évében kat. holdänkint 19 kg fűmagkeveréket vetettek el a ritka gyepszövet közé. A felülvetés évében a 27. — tehát a felülvetett — tábla kat. holdankint 11-73 q, a 28. tábla pedig 12-75 q szénatermést adott. Ebből az egyforma termésből kitűnik, hogy a két tábla körülbelül egyenlő minőségű volt, mert a felülvetés első évében az elvetett magból kikelt fiatal növények a termést nem növelték. A felülvetés azonban a következő években nagyon szépen érvényesült, a mint az alábbi termésadatok bizonyítják: Kat. holdankinti szénatermés Terméstöbb1901 1У02 1903 1901. let a fel(114évbe n vetés javára métermázsa 27. tábla felülvetve 11 73 27-73 31 79 28-16 99-41 21-21 28. « felülvetés nélkül 12-75 2001 25'36 20'08 78*20 A kat. holdankint elvetett 19 kg fűmagkeverék 4 év alatt 21'2l q szénaterméstöbbletet adott. Az elvetett mag ára 30 korona volt és a kétszeri fogasolás é3 vetés költségét 10 koronával számítva, a felülvetés teliát kat. holdankint 40 korona kiadással járt, ezzel szemben áll 21*21 q szénaterméstöbblet, vegyis 1 q szénaterméstöbblet előállítása még 2 koronába sem került. 1905. évben a 28. táblát feltörték s így az összehasonlítás megszűnt. A leggyökeresebb javító mód természetesen a feltörés és újvetés útján való mesterséges gyepesítés. Azonban rossz széket egyszerre feljavítani még feltöréssel és újból való vetéssel sem lehet, sőt az erősen székes, gyér növényzetű talajt ne bolygassuk meg addig, a míg előzően néhány évi öntözés következtében valamennyire meg nem javult. Az erősen székes táblák gyepszövetét hagyjuk meg pár évig a maga természetes mivoltában, de öntözzük meg lehetőleg gyakran és trágyázzuk meg rendszeresen, ha érdemes, vessük felül, így lassankint a növényzet megerősödik és az öntözés következtében a talaj széktartalma is megfogyatkozik. Ha nagyon székes talajú gyepszövetet törünk fel, munkánk, kiadásunk kárba vész, mert az erősen székes földön a feltört gyep helyébe erős trágyázással és gondos vetéssel sem tudunk a réginél jobb gyepszövetet létrehozni, sőt gyakran előfordul, hogy a már begyepesedett szék a feltörés és bevetés után évekig kopár marad. Mindenesetre azonban a feltörés, elrónázás és vetés a legnagyobb körültekintéssel, vagy sehogy sem végzendő. A ki a lehető legjobb munkát, alapos trágyázást megadni nem tudja, az ne is fogjon hozzá a székes gyepek feltöréséhez. A székes gyepet a nyár végén, vagy őszszel törjük fel. Minél sekélyebben jár az eke, annál jobb munkát végez. Ügyelni kell arra is, hogy az eke lemetszette sávok teljesen átforduljanak, vagyis a gyepszeletek ne élükkel (oldalukkal), \
