Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - II. Ifj. Röszler Károly†-Floderer Sándor: A békéscsabai öntözött rét első 12 évi (1902-1913) eredményei

105 behatóbb ismertetést óhajtanának, azokat a Kisérletügyi Közlemények-ben 1902. év óta megjelent és e közlemény megíróinak alapul szolgáló dolgozatokra utaljuk. I. A békéscsabai öntözött rét leírása és gazdasági üzemének, valamint eredményeinek ismertetése. Irta : ifj. Röszler Károly. Az öntözésre berendezett rét területe 177'81 kat. hold. A rét 40 táblából % áll, melyeknek területe 163'76 kat. hold, míg 14-05 kat. holdnyi területet az öntöző és lecsapoló árkok és utak foglalnak el. A legkisebb tábla 2*69, a legnagyobb pedig 6-42 kat. hold nagyságú ; nagyban és egészben véve a táblák nagysága 4 kat. hold körül ingadozik. A rét csörgedeztetésre van berendezve, a mely öntözőrendszer különösen az alföldi szűkös vízviszonyok között öntözött rét vagy legelő létesítésére a legmegfelelőbb; ebben az öntözőrendszerben a víz főként nedvesítésre szolgál, mert a rétre csak tavasz végével és nyáron át kerülő çsekély vízmennyiségnek trágyázó hatást tulajdonítani nem lehet. Az öntöző vizet a békéscsabai élő vízcsatornából veszik ki, de míg 1901. évtől kezdve 1909. évig egyszerű duzzasztással történt az öntözéshez szükséges víznek a rétre való vezetése, addig ma ugyancsak onnét elektromos erővel hajtott szivattyú emeli fel a vizet. E szivattyú másodperczenkint 160—170 liter vizet emel az öntöző csatornába; éjjeli és nappali öntözéssel a rét egyszeri teljes megöntözése átlagban 10 nap alatt történik. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy egy-egy öntözéskor annyi víz kerül a rétre, hogy mintegy 15 cm magas elbontásnak felel meg és 1—1 kat. holdnyi területnek egyszeri öntözése nem egészen 2 korona értékű áramköltséggel jár, az elektromos áram kilowattját 10 fillérrel számítva. Az öntözőberendezés talaja pedig, mint javarészt minden székes területé, nagyon különböző volt és ez lehetővé tette, hogy a víznek hatását a legkülönbözőbb, azaz gyengébb és erősebb széken tanulmányozhassuk, mert a borjúréten a gyengén székes, még a búzát megtermő területtől a legrosszabb, azaz kopár székig mindenféle erősségű széktalaj előfordult. Az öntözés berendezése előtt az egész terület legelő volt, a melynek kat. holdjáért átlag 10 korona legelőbért kapott a község. Ennél nem is ért többet, mert már a májusi nagyobb melegekre leperzselődött a növényzet és rőt vörös, kopár foltjaival inkább csak a kihajtott állatoknak járásául szolgált. A növényzetet tekintve pedig, az öntözőberendezés előtt a kevésbbé székes részeken a Trifolium repens volt az uralkodó, míg a székesebb részeken a Trifolium angulatum és parvifiorum, továbbá a Lotus corniculatus volt található; a fűfélék közül az Alopecurus pratensis, Poa angustifolia, Festuca pseudovina és Hordeum gossinianum volt leginkább elterjedve, a leveles növények közül pedig a Champhorosma orata, Polygonum aviculare, Chamomilla matricaria, Gypsophila muralis, Achillea millefolium, Euphorbia-félék ós még egy sereg gyomnövény adták a rét növényzetét. A legszékesebb táblákon itt-ott még ma is látszik egyegy olyan folt, a melyen csak az édes-keveset érő jellegzetes széki növényeket találhatjuk meg, de átlagban a rét növényzete majdnem ideálisnak mondható. A békéscsabai öntözött réten pedig ez idő szerint már főleg a herefélék — Tri-