Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - II. Ifj. Röszler Károly†-Floderer Sándor: A békéscsabai öntözött rét első 12 évi (1902-1913) eredményei

MMeddig a gyakorlatban csak egyetlenegy vált be és pedig a széknek vízgazdálkodással való javítása, akár halastavat létesítve, akár a székes gyepet öntözött rétnek vagy legelőnek berendezve. Hogy az utóbbi módon, azaz vízgazdálkodással nemcsak lehetséges, de nagyon gazdaságos és jövedelmező a székterületek telkesítése, azt a mult század 90-es éveiben az Alföldünkön létesült gyomai, szarvasi és nagylaki rétöntözések példája is bebizonyította. A mikor azután a 90-es évek vége felé egyre nagyobb lett az érdeklődés az öntözés kérdése iránt, a m. kir. földmívelésügyi miniszter szükségét látta, hogy a széktalajok öntözésre való berendezésének, költségének, kezelésének és jövedelmezőségének tanulmányozására és egyben kísérleti mintatelepnek bemutatására a Békéscsaba község határán elterülő és a község birtokában levő székes talajú, úgynevezett borjúréten öntözést létesítsen állami segélylyel; a tervek elkészítésével és kivitelével az Országos Vízépítési Igazgatóság felülvizsgálata után 1900. évben az aradi m. kir. kultúrmérnöki hivatalt bízta meg, a mely munkálatát 1901. év tavaszán fejezte be úgy, hogy a békéscsabai öntözött rét rendszeres üzeme 1902. évvel megindulhatott. A rétöntözés műszaki felügyeletével és kezelésével a nevezett kultúrmérnöki hivatalt, a rét gazdasági vezetésével, trágyázó és gyepjavító kísérleteknek végzésével, valamint a széknek vegyi tanulmányozásával az Orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomással kapcsolatosan az aradi kirendeltséget bízták meg; a rét közvetetlen kezelését, azaz az állami közegek határozatainak kivitelét Békéscsaba község intézője végzi és pedig 1910. év óta Zahorán Pál intéző a legnagyobb odaadással és szakértelemmel gondozza és ápolja az öntözött rétet. A békéscsabai öntözött réten nyert tapasztalatokról és eredményekről a Kisérletügyi Közlemények-ben az Orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomás évről-évre beszámolt ugyan, de ez alkalommal az eddig elért eredményeket röviden összefoglalva kívánjuk ismertetni, még pedig különös tekintettel a gyakorlati gazdákra, à mennyiben 12 esztendő elég biztos adatot és tapasztalatot nyújt hasonló öntözések berendezésére és első sorban hivatva lehet a gazdák közönyét, sőt ellenszenvét az öntözés ellen legyőzni. A békéscsabai rétöntözés ugyanis a többek között oly czélból is létesült, hogy a nálunk meglehetősen hitelét vesztett öntözést ismét emelje ; hazánkban ugyanis elég sok öntözés készült már, de javarészük előbb-utóbb tönkre ment, a mire csakhamar kész volt az ítélet, hogy az öntözés nem ér semmit, holott e hiba a kezelésben, illetve teljes hiányában rejlett. Mert hogy meglehetős mostoha viszonyok között létesült öntözés is, helyesen berendezve és kezelve, mindig idejében öntözve, trágyázva és ápolva mily szép és hozzá még nagyon jövedelmező eredményeket képes felmutatni, arra hazánkban a legszebb példa a békéscsabai, melynek első sorban gazdasági üzemét és eredményeit, azután pedig a rajta végzett széktanulmányokat kívánjuk a következőkben tájékoztatásul röviden ismertetni. Igaz ugyan, hogy minden egyes helyen a berendező, fentartó és kezelőköltségek kisebb-nagyobb határok között ingadoznak, a széna értéke sem mindenütt egyforma, de nagyban és egészben véve a békéscsabai székes öntözött réten szerzett tapasztalatokat és eredményeket olyanoknak kell tekintenünk, a melyek más, hasonló összetételű székes öntözött rétre is irányadók lehetnek. A kik a következőkben nagy vonásokban közölteknél részletesebb vagy