Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

4. füzet - V. Apró közlemények

83 ságára. Ez a csapadék keletkezésének tulajdonképeni forrása. Viszont a meleg és a szelek, kapcsolatban a vidék minéműségével és földrajzi helyzetével határozzák meg, vájjon a tenger adománya a világtengernek közvetve avagy közvetetlenül visszajut-e. Ettől függ, hogy a tengeri bevitel minő alakban tér vissza a ten­gerekhez, mint pára, avagy mint lefolyó víz. Щ APRÓ KÖZLEMÉNYEK. Щ • * 1. Németbirodalmi szennyvíztörvény. A német belügyminisztérium nem­régiben törvénytervezetet dolgoztatott ki a szennyvizek levezetésének az egész Német Birodalom területén egységesen leendő kezelésére és a tervezetet a német szövetségi kormányoknak hozzászólás végett megküldötte. A beérkező vélemé­nyeket a szövetségi tanács fogja fölülbírálni. A törvénytervezet kidolgozására a porosz vízjogi törvény adott alkalmat, a melynek tárgyalása során a középnémet államok részéről kifejtették, hogy a szennyvízkérdést igen fogyatékosan oldja meg. Mivel az új porosz vízjogi törvény szigorú rendelkezéseket tartalmaz a folyóvizek elszennyezése ellen, egyes kormányok a szövetségi tanácstól azt kérték, hogy a porosz vízjogi törvényben az élővizek tisztántartására nézve életbeléptetett ren­delkezések a többi német szövetséges államokban is érvényesíthetők legyenek. A német birodalmi kormány a kérdést eleinte választott bíróságok útján akarta rendezni, hogy ilyen természetű vitás vízjogi kérdésekben az egyes államok eltérő vízjogi törvényeinek alapulvétele mellett döntsön. Mivel azonban a kérdés ily módon aligha lett volna sikeresen megoldható, új tervezetet dolgoztak ki, a mely min­denekelőtt teljes mértékben érvényben hagyja az egyes szövetséges államokban fönnálló vízjogi törvények rendelkezéseit. Ezeken túl azonban további különös határozatokat is életbeléptet, hogy a kérdés egységes rendezését lehetővé tegye. E szerint a jövőben minden szennyvízlevezetést olyan élővizekbe, a melyek több szövetséges államon folynak keresztül, csakis külön engedély alapján lehef majd gyakorolni, a mely engedélyt egy állandó hatóságtól kell kérelmezni. Szenny­víznek minősül minden elszennyezett víz, akár gazdaságból, forrásokból, talajból, bányákból stb. származik ; ellenben a háztartások, kisipari üzemek és gazdaságok szennyvizei (kivéve a gazdasági melléküzemeket), ha ártalmas hatásuk nem való­színű, engedély nélkül lebocsáthatók. Az engedélyezés állandó vagy időhöz kötött lehet s kiadásakor tekintettel kell lenni az élővíz közhasználatára, továbbá a szom­szédos szövetségi államok gazdasági és egészségügyi érdekeire. Az engedély szükség esetén megtagadható vagy különös föltételekhez köthető, így pl. olyan berendezések létesítéséhez, a melyek a káros hatások megszüntetésére alkalmasak. Az engedély megszorításának, vagy a megszabott föltótelek szigorításának szintén helye van, ha a kezdetben megszabott föltételek az élővíz tisztántartása szem­pontjából elégteleneknek bizonyultak. Olyan esetben, ha valamely már engedélye­zett szennyvízlevezetés más szövetséges államokban károkat okozhatna, az esetben az engedély a közjó érdekében visszavonható vagy szigorítható. Jelentősebb kár­okozás esetében az engedélyes utólag kötelezhető olyan berendezések létesítésére, a melyek az ártalmak megszüntetésére alkalmasak. A szövetségi tanácsnak joga van a szennyvizek levezetése tekintetében bizonyos alapföltételeket megszabni és 6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom