Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

4. füzet - V. Apró közlemények

438 bizonyos fajta szennyvizek levezetését általában eltiltani vagy korlátozni. Az eljárás szabályozása és a hatóságok megbizatása az egyes államok törvényhozásának tartandó fönn. Mivel az egyes államok között előreláthatóan gyakran fognak nézeteltérések fölmerülni, a szennyvizek levezetésének engedélyezésére azt a megoldást ajánlja a tervezet, hogy minden olyan esetben, midőn a szennyvizek levezetése nagy távolságokra érezhető hatással volna a befogadó élővizekre, a szomszédos államok érdekelt hatóságait mindenkor szintén meg kell hallgatni. Ha ilyenkor a véleménykülönbségek nem volnának kiegyenlíthetők, a döntést választott bíróság útján kell meghozni. A választott bíróságot a szövetségi tanács ilyen vitás ügyek elbírálása czéljából állandó jelleggel alkotja meg s a bírósági eljárás szabályzatát is kidolgozza. Míg e bíróság nem dönt, minden olyan további intézkedést, a mely a helyzetet megváltoztathatná, szüneteltetni kell. A bíróság határozata az érdekelt hatóságokra kötelező erejű. A törvénytervezet nagyjában tehát a porosz vízjogi törvényre támaszkodik, a mely a szennyvíz-levezetés ügyét igen szigorúan oldja meg. Ezzel szemben a többi német államok vízjogi törvényei sokkal enyhébb rendelkezéseket tartalmaznak úgy, hogy az új tervezet e törvények legtöbbjénél jóval szigorúbb. Ez alapon, valamint egyes német államok kormányának eddigi állásfoglalása alapján is valószínűnek látszik, hogy az összes szövetséges kormányok a tervezetet aligha fogják változatlanul elfogadni. Halmi Gyula. 2. A párolgás nagysága 1914-ben Magyarországon. Az elmúlt év párolgása ismét a normális, illetve a sok évnek átlaga alatt maradt ép úgy, miként 1913-ban,* tehát egymást két nedves év követte, mert csakis akkor lehetnek kisebbek a párolgás összegei, mikor a levegő páratalma amúgy is nagy és nem képes még több párát magába felvenni. Az első táblázatban közölt párolgásösszegek szerint a legnagyobb évi öszszeget Porto-Ré mutatja 963-1 mm-rel, második helyen áll Kecskemét-Miklóstelep 858'9 mm-rel és közel hasonló Pozsonynak összege. I

'mtoHé nagy összegét főleg a téli hónapok nagy párolgása alakította, mert az ott uralkodó igen élénk szeles, sőt viharos időjárás, a bórának rendkívül száraz levegője nagyban fokozza az e'párolgást és még januáriusban is 86'2 mm-re rúgott. A másik két tengerparti állomás aránylag jóval kevesebb párolgást tüntet fel, a minek okaira már a mult évben reámutattam. Jellemző, hogy mind Fiúméban, mind Zenggben a párolgásnak évi összege közel egyezik az 1913. évi összeggel, valószínű, hogy miként a többi meteorológiai elemnél, úgy ennél is a tenger érezteti mérséklő hatását és épenséggel nincsenek oly nagy ingadozások az évi összegben, mint egyéb szárazföldi állomásainkon. Állomásaink közül csak 3 olyan van, a melyiken a párolgás összege nagyobb volt a rendesnél: Kecskemét-Miklóstelep 47, Kisiblye 45 és Pozsony 53 mm-rel. Egymásól teljesen elütő orográfiai viszonyok között van a három állomás és a felállításban sem történt semmiféle változás, a miért is ezek az értékek feltűnők. Mivel Kecskemét ós Pozsony a mult évben is ama három állomás között voltak, a melyeken a párolgás összege pozitív eltérést mutatott, azt kell feltételeznem, hogy ennek a két állomásnak normális összegei nem egészen megbízhatók, és különösen Pozsonynak régi párolgásöszegeit kell alacsonynak tekinteni. Ennek a kérdésnek * Dr. Réthly Antal. A párolgás nagysága 1913-ban Magyarors*ágon. « Vízügyi Közlemények» 1914. 308-310. lap.