Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

4. füzet - IV. Héjas Endre: A víz körforgása a Földön

81 ban a helyzet egyre rosszabbodik, a vízfolyások csökkennek, sőt meg is szűnnek. Mesterséges öntözés (Egyiptom, Mezopotámia). A Nyugatafrikai partvidék északi és déli része esőtlen, középső része esős, jóllehet az egész partvidéken délnyugatias szél az uralkodó. Azonban az északi és déli részeken a páradús szél hideg tengeráramokról megy a meleg kontinensre s így a tengeri bevitel elmarad, a középső részen meleg tájakról jön s a bőséges pára különösen a partvidék hegyeinek oldalain bőséggel lecsapódik. A Dél-Atlanti óczeán körzetéhez tartozik Dél-Amerika legnagyobb része. Itt az egyenlítő felett Ék.-i, — alatta DK.-i passzátszelek az uralkodók, melyek meleg tengerekről érkezve, elegendő tengeri bevitelt adnak. A legmagasabb napállás idején a passzátok gyengülnek, helyi légáramlatok keletkeznek, a melyek a tenger felől bejött párák lecsapódását okozzák a síkságok (így főleg az Amazonfolyam vidéke) fölött is. Dél-Brazilia felé már kisebb a csapadék, még délebbre minimális, ott már hideg tengeráramokról érkeznek a párák. Közép-Amerikában és Mexikó szomszédos részein bőséges tengeri bevitel van. Dél-Amerika folyói a száraz és nedves évszaknak megfelelően, többnyire nagy vízállásingadozásokat mutatnak (az Amazon kivétel, mert víz vidékének fele az egyenlítőn fölül, fele alatta van). Észak-Amerika tengeri bevitel szempontjából nagyobbrészt a Mexikói öbölhöz tartozik ; a mexikói öböl környékén bőséges tengeri bevitel van, onnan befelé egyre csökken a bevitt párák mennyisége; a kontinens belsejében a magas földek és hegyvidékek csekély esőjűek. A nyári esők dominálnak, a mi a melegebb évszak nagy szárazföldi elpárolgásának eredménye. A Csendes óczeán korántsem szállít annyi vízpárát a kontinensre, mint az Atlanti- vagy az Indiai óczeán. Csupán Kelet-Ázsia partvidékein érezteti jobban hatását s itt a tengeri vízpára jól behatol a kontinensre is. A nyugat-amerikai partvidékek (helyesebben partszegélyek) a Csendes óczeán felől nyugatias szelekkel bőséges tengeri bevitelt kapnak; ez azonban csak az északi, az egyenlítői és a déli részeken ad bőséges csapadékot, a közbeeső vidék, (a térítő körök környékén), esőtlen, ugyanazon okból mint Nyugat-Afrika megfelelő részei (hideg tengeráramokról érkezik a vízpára a meleg szárazföldre). Az ausztráliai szárazföld keleti részét a Csendes óczeán látja el bőséges tengeri bevitellel, mely a kontinens belseje felé egyre csökken. A délnyugati részek óczeáni bevitelt kapnak az indiai tenger felől. Az északi szegély az Ény.-i monszunnal kap bőséges nyári esőt a Szundaszigettenger felől. A kontinens belsejébe került tengeri bevitel ott elpárolog s a szelek azt is elrabolják. A földrész belseje száraz és lefolyás nélküli. A keletázsiai monszunvidék keleti hátsó Indiától az Ochotski tengerig terjed. Itt a nyári monszun DK.-ről fúj és sok vízpárát visz be a Csendes oczeánról; ellenszele télen a keletszibériai száraz Ény.-i szél. Khinában és a szomszédos országokban többé-kevésbbé élesen kifejlődött száraz és nedves évszakok váltják fel egymást. Ehhez képest viselkednek a folyók is. Khinában árvíz és szárazság ellen egyaránt kell védekezni. így van az Indiai tengeren is. Ennek körzete : Nyugoti Hátsó India, Előindia fel egészen a Himalayáig, az Arabtenger partvidékei és Afrika Ék.-i szegélye. A Dny.—DK.-i nyári monszun bőséges tengeri bevitelt ad, mely a hegyek elő6