Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

4. füzet - III. Péch Béla: Albánia

46 É V Évi csapadék Maximális egy napi csapadék Évi párolgás É V mm-ben mm napja mm 1888 1024 56 márczius 12 700 1889 1621 84 április 740 1890 1056 43 deczember 18 690 1891 1133 120 november 25 700 1892 2242 121 október 16 730 1893 1491 117 november 8 700 1894 1437 83 márczius 6 700 1895 1805 80 deczember 720 1896 1551 100 november 3 730 1897 1518 95 deczember 9 750 1998 1344 78 október 15 700 1899 1793 170 október 14 730 1900 1880 161 október 760 1901 1610 59 február 730 1902 1420 155 szeptember 16 700 1903 888 80 november 18 730 1904 694 50 szeptember 780 1905 824 60 október 670 . 1906 1429 60 június s 730 1907 677 50 június 690 1908 1083 87 november 670 maximális 2242 170 1899 október 14 780 átlag 1358 — — 717 minimális • 677 — — 670 A folyók. Albánia összes folyói az Adriai tengerbe szállítják vizüket. (L. a II., III. és IV. térképet.) Jelentéktelen kis patakok elhagyásával a következők : Viossa, Semeni, Skumbi, Arsen, Ismi, Matja, Drin és Bojana. Mind e folyók általában nagy esésüek, erős geológiai munkát végeznek ós nagyrészük vízbő. Délen a folyók anyagszállító munkájukkal már előbbre vannak és szelídebbek. A hordalék durva tömegét fent a völgyekben rakják le. Ehhez képest síksági részükön kevesebb mennyiségű apró kavics, homok, sőt a torkolat felé csak iszapból álló hordalékukkal eléggé megbirkóznak. így a medrük jól beágyazott, egységes és egyensúlyi állapotban van. Áradásaik, kiöntéseik ritkábbak s kevésbbé rombolók. Ezek a Viossa, Semeni, Skumbi, Arsen és Ismi. Északon az ellenkezőjét találjuk. A hordalék jelentékenyen nagyobb tömegű és durvább. A folyó kisodorja a síkságra. Ehhez képest a síksági részükön hordalékukat e folyók kevésbbé bírják meg. A meder kevésbbé beágyazott, szigeteket