Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
4. füzet - II. Juventius Antal: A csúnyi zsilip elzáró szerkezete
19 két ember ereje nem képes a csörlőt hajtani, jóllehet a vízállás alacsony és a vízszinek különbsége csak 30—40 cm volt. Az ellenállás megnövekedésének okát abban véltük feltalálni, hogy az elzárógerendák felső gerinczlemezén nyitvahagyott búvónyíláson át a gerendaszekrény belsejébe ömlő víz onnan kifolyni nem tud, tehát a gerendában lévő víztömeget is emelni kell. Ez alapon az összes elzárógerendák felső búvónyílásait fedőlappal láttuk el és a kifolyást elősegítendő az alsó övlemezen, valamint a hátsó gerinczlemezen az alsó öv mellett kifolyó nyílásokat vágattunk. Az így átalakított elzárógerendákkal megfelelő vízállás hijján eredményes kísérletet tenni alkalom nem volt mindaddig, míg a zsilip elzárása szükségessé nem vált. Ez az 1909. év július 15-én következett el. Ekkor tetőzött a levonuló árhullám a csúnyi zsilipnél. A zsilip fokozatos elzárására vonatkozó rendelet szerint csak a jobboldali nyílást kellett elzárni, ezt is fokozatosan úgy, hogy a zsilip alatt a vízszin + 2-0 m fölé ne emelkedjék. Meg kell jegyeznem, hogy az ilyen fokozatos elzárásra vonatkozó tapasztalataink nem voltak, mert hiszen ez volt az első elzárás s így nem voltunk tájékozva, hogy bizonyos számú elzárógerenda elsülyesztése mjlyen vízszinsülyedést idéz elő az alsó medenczében és mekkora a neki megfelelő duzzadás a felső mederben. Az említett árhullám alkalmával a jobb zsilipnyílásba összesen 4 5 méter magasságú hat darab betétgerendát tettünk be, a következő sorrendben: 12 3 4 5 6 1-0 + 0-5 + 0-5 + 1-0 -j- 1-0 + 0-5 = 4-5 m a legelső gerenda a — 2 5 m mélyen lévő zsilipfenékre került, a hatodik felső éle tehát -j-2'O-ig, az alsó vízszinig ért fel. Felette mintegy 80 cm vastag rétegben ömlött át a víz. A teljesen nyitott szabad zúgóban pedig rendkívül sebes folyás keletkezett a nélkül azonban, hogy az utóágyazatban némi sülyedésen kívül kárt tett volna. A legfelső két betétgerendát ez alkalommal csak azért tettük a zsilipbe, hogy az éjjel beálló esetleges áradás elég gerendára találjon. Legelőször azt figyeltük meg, hogy a vízszint az alsó medenczében teljes pontossággal nem lehet fenntartani. Ez természetes azért is. mert a zsilip alsó szárnyfalain elhelyezett mércze nagyon hullámzó vízben áll. Az egyes elzárógerendák behelyezése után az új egyensúlyi állapot nem áll be azonnal és az elzárás után közvetetlen nagyobbnak mutatkozik egy-egy betétgerenda leeresztésének hatása, mint később, mikor a felső medencze felduzzadva mind nagyobb szelvényben és sebességgel önti át vizét. Megfigyeléseink arra vezettek, hogy átlag és kereken egy darab Г0 m magas elzárógerenda 10 cm-res sülyedést idéz elő az alsó vízszinben és ugyanekkora duzzasztást a felső medenczében. Egy 0'5 méter magas elzárógerenda pedig alig idéz elő 5 cm-nyi ily hatást. Itt azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy csak a jobb zsilipnyílást zártuk el a másikat teljesen nyitva hagyva, holott a zsilip rendes üzeme azt kívánja, hogy mindkét nyílást egyformán zárják el. Ezeknek a megfigyeléseknek tehát az az eredménye, hogy mivel a víz úgy sem tartható pontosan egy szinten és nem lehet az a czél, hogy a vízszin szőrszálhasogató pontossággal mindig ugyanaz maradjon, teljesen elég, ha csak az 10 m-res elzárógerendákat használjuk. E mellett egy másik fontos ok is szól. A felemeléskor ugyanis a félméteres elzárógerenda ugyanannyi munkát ad, mint 2»
