Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
4. füzet - I. Oltay Károly: Az Egyesült Államok országos, elsőrendű szinteziseOltay Károly
9 A libellatengely hajlását az irányvonalhoz a következő módszerrel lehet meghatározni (6. rajz). Az egyik léczet a műszertől 10 m-re állítjuk, a másikat pedig a rendes lécztávolságra 50 m-re. Gondosan középre állított buborékkal leolvasást végzünk mind a két léczen és 1 3). Most a műszerrel felállunk a másik lécztől 10 m-re és ismét a buborékot minden leolvasás előtt gondosan középre hozva, leolvasunk mind a két léczen (1, és 1 4). Ha a két pont magasságkülönbsége m, úgy h — da tgx — (1 г — dj tgx) = m. És 1* — d, tg« — (l s — d 2 tg«) = m, a hol a pozitív, ha a libellatengely vízszintessége esetén az irányvonal felfelé mutat. Mivel az a kicsi szög, azért a tga felcserélhető magával az a-val s így a fenti két egyenletből • a= = 1 b-].-(l.-li) 2 di — d a Mivel a müszertávcsőben három vízszintes szál van, minden alkalommal mind a hármat leolvassuk, s akkor a fenti képletben szereplő í-ek mindig három leolvasás közepei. A két szélső szálon tett leolvasások különbségéből az ismeretes szorzó állandó segítségével levezethetők a d x és d a lécztávolságok, tehát azokat külön nem is kell lemérni. 5. A szintezés pontossága. A szintezés pontosságát jellemezni lehet 1. avval a középhibával, a mit az egyes szakaszok oda-vissza szintezései eredményeinek egymástól való eltéréseiből lehet levezetni, 2. avval a középhibával, a mit zárt vonalak (poligonok) záróhibáiból vezethetünk le. Az első középhibában kifejezésre jutnak a mérés módszerével kapcsolatos hibákon kívül a léczsülyedésekből, továbbá a műszersülyedósekből származó hibák; a második pedig az előbbi hibákon kívül jellemző a magassági alappontok stabilitására, mert benne az ott előfordulható sülyedések is kifejezésre jutnak. Minél közelebb van az utóbbi értéke az előbbiéhez, annál tökéletesebb az alappontok magasságát meghatározó teljes művelet. Az Egyesült Államok szintezéseiben a km-es középhiba értéke az oda-vissza szintezésekből levezetve : í^i km = + 0 ,9 mm, a szintező poligonok kiegyenlítése pedig a következő értéket adta : (Al km = ±0 9 mm. A két érték kicsisége, továbbá egymással való teljes megegyezése élénk bizonyságot nyújt az északamerikai elsőrendű szintezések nagy pontosságáról* s méréseit joggal lehet nagy preczizitású felsőrendű, szintezésnek nevezni. Az Északamerikai Egyesült Államokban 1912.* január 1-éig 11.092 elsőrendű magassági alappontnak határozták meg a tengerszin feletti magasságát és pedig 45.909 km-en végzett oda-vissza szintezésekkel. * A Nemzetközi Földmérési Szövetség az 1912. évben Hamburgban tartott értekezletén határozatképen kimondotta, hogy nagy preczizitású felsőrendű szintezésnek csak azt lehet nevezni, amelyben a km-es középhiba a + Г5 mm -t nem lépi túl semmiféle levezetésében. Lásd Comptes Rendus de la XVIIi™e conférence générale de l'Association Géodésique Internationale t. a Hamburg, II. Volume Pag. 249.
