Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

4. füzet - II. Juventius Antal: A csúnyi zsilip elzáró szerkezete

10 A csúnyi zsilip elzáró szerkezete. (12 rajzzal.) Irta; Juveniius Antal. A csúnyi vízbeeresztő zsilip megépítésének előzményei és fennállásának első évei. A mosoni Dunát a felső Duna szabályozásával egy időben felső és alsó szakaszán véglegesen rendezték. Középső része még jelenleg is eredeti, szabályozatlan állapotában van és hajózásra nem alkalmas. A mosoni Duna legfelső szakasza, a Dunából való kifolyástól 7-5 kilométernyi hosszban szabályos mederré van kialakítva és a csúnyi vízbeeresztő zsilip alatti részen töltések közé fogva. A mosoni Duna, mint önálló vízfolyás, tulajdonképeni elágazása alatt 40 kilométerre kezdődik, ott, a hol az úgynevezett császárligeti Dunaágból kiválva, a Duna hullámterét elhagyja és a Szigetközt délről határolja. (L. az 1. helyszínrajzot.) A legfelső és legalsó szakasznak említett rendezése, a középső, eredeti állapotában maradt mederrészre csak kis mértékű javulást hozott. A víznek rendes beömlése és alsó eifolyásának némi biztosítása nem szüntették meg sem az árvizek pusztításait, sem a kisvízállásokat. Úgy látszik, hogy a felső Duna szabályozásának idejében a mosoni Duna vízhiányán segítő építkezések voltak nagyobb fontosságúak és az árvizek ellen való védekezést későbbi időkre halaszthatónak vélték, a mit abból lehet következtetni, hogy a császárligeti ágban, a mosoni Duna kiágazása alatt körülbelül 100—150 méterre, egyszerű kőhányásból álló duzzasztómű létesült, mely a mosoni Duna víztömegének növelésére volt hivatva. E duzzasztó megépítésére azért utalunk, hogy rámutathassunk a mosoni Duna mentén levő amaz érdekeltségre, mely a kisviz elégtelensége miatt kárt szenved, vagy legalább azt hiszi, hogy károsodni fog és hogy e miatt a szabályozás vezetőségének a kisvíz hozományát lehetőleg nagyra kellett megállapítania. Természetes azonban, hogy bármily nagyfontosságú is a kisvíz tömegének növelése, jóval fontosabb az árvízkárok csökkentése s ezért a mosoni Duna mentén az ármentesítés nem várathatott magára sokáig. A vízszabályozó zsilip megépítését már akkor elhatározták, mikor a felső szakaszt szabályozták, a mi azt bizonyítja, hogy az érdekeltek a mederrendezéssel kapcsolatban az ármentesítést is joggal várhatták. A zsilip érdekében tehát az árvíznek kitett területek mozgolódtak főképen, abban a biztos reményben, hogy a zsilip megépítésével a mosoni Duna árvizei megszűnnek és a hullámtér birtokosainak semmiféle más ármentesítő munkálatra szükségük nem lesz. Nagyon természetes, hogy az állam költségén létesítendő zsilip, az érdekeltség teljes tehermentesítését vonva maga után, nagy népszerűségre tett szert, a mi viszont arra vezetett, hogy túlbecsülték a megépítendő zsilip hasznát. A mosoni Duna középső szakasza melletti területek tehát türelmet-