Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
1-2. füzet - I. Korbély József: Az árvizekről
28 méter, a vízgyűjtő talaja félig vízeresztő, a völgy esése kilométerenként 80 m. A felszínen lefolyó víz sebessége 110 m., a vízgyűjtőterület legtávolabbi pontjairól a vizek IVa óra alatt érkeznek le. A Páris patak beboltozásakor a vízmennyiséget, miként a budai Ördögároknál km 2 és másodperczenkint 3'30 m s-rel vették fel. Táblázatunkból 4-00+2-00 Qn n , q f max. = 4, = 3'00 m 3. 2 A Bécsen keresztül folyó Wien folyó szabályozásakor és beboltozásakor a folyó legnagyobb árvízmennyiségét 17 km. hosszú, 224 km 2 kiterjedésű, nagy vízgyűjtőterülethez viszonyítva összesen 600 m s-re vették fel. Szabályozás és beboltozás előtt a Wien rakonczátlan vad hegyi patak volt. Ha a vízgyűjtőterület esése kisebb, jóval kisebb vízmennyiségeket kapunk. A vízgyűjtőterület fákkal borított, félig vízálló talajú szelíd dombvidék, kiterjedése 125 km 2, a völgy hosszasága 12 km., az esés km.-ként 3-5 m., a felszínen folyó víznek sebessége 0'67 méter, a leérkezés ideje tehát 5 óra. A lefolyó víz mennyisége: A szász államvasutak táblázata szerint 125 X 1'5 =187-5 m s Bogdánfy táblázata szerint— 125 X 1'5 = 187-5 m 8 A fentebb közölt táblázat szerint ... 125 X 1-48=185-0 m 3. Az alábbiakban a vízgyűjtőterület legtávolabbi részéről elindult víz sebességét, illetőleg a leérkezés idejét nem az esésből számítjuk, hanem az esőzés, illetőleg rohamos hóolvadás és az árvizek tetőzésének idejéből határozzuk meg. A Berettyó vízgyűjtője a pocsaji mérczéig 1952-2 km 2, a folyó hossza az eredettől a mérczéig 130-7 km. A vízgyűjtőterület -része félig vízálló hegyvidék, Vs-része dombvidék, utóbbi felerészben vízálló, felerészben félig vízálló talajjal A folyó eredetétől Pocsajig a vizek 96 óra alatt érkeznek le. Táblázatunk adatai szerint a lefolyó víz legnagyobb mennyisége km 1- és . -, ... 0-17 + 0-15 + 009 ni Q„ masodperczenkent q f = ——— = 0-137. О Az összes lefolyó vízmennyiség Q ( = q fF = 1952-2 X 0-137 = 267-45 m 3. A Berettyónak Poesajnál az esés és a keresztszelvényből számított vízmennyisége 1888 márcziusban 254 m 3, 1881 márcziusban 2*20 m 3, 1889-ben a Berettyóújfalunál végzett sebességmérések adataihoz viszonyítva 190 m 3, vagyis km 2 és másodperczenkint 1888-ban 0130 m 3, 1881-ben 0'113 m s és végül 1889-ben 0-098 m 3. A Berettyó és a Körösök vízmedenczéjében a Sebes-Körös a legtorrensebb jellegű folyó, az árvíz a vízgyűjtőterület legtávolabb eső pontjairól is Nagyváradra 48 óra alatt leérkezik. A vízgyűjtőterület kiterjedése a nagyváradi vízmérczéig 2174-7 km 2, a folyó hosszasága 121-7 km. A vízgyűjtőterület fele hegyvidék, fele dombvidék. Mind a hegy-, mind a dombvidék fele vízálló, másik fele félig vízálló talajú. , . .. . . 0-14 + 0-22 + 0-25+0-34 AOQ Q „ A tablazat adatai szerint q f = 1 7 1 =0 238 m 3. 4 Az összes vízgyűjtőterületről lefolyó víz mennyisége 2174-7 X 0-238 = 517-6 m s. A Sebes-Körös 1887 május 22-iki vízhozománya Szakálnál Q f = 390 m 8» e fölött 32-3 kilométerrel körülbelől 440 m 3 volt.
