Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - I. Korbély József: Az árvizekről

29 A Fekete-Körös vízgyűjtője az eredettől a nagyzerindi vízmérczéig 3737 km

2, a folyó hosszúsága 134'2 m. A vízgyűjtőterület 1/

3

jrésze hegyvidék, 2/

3-része vízálló és félig vízálló dombvidék. A vízgyűjtőterület legtávolabbi pontjáról az ' - XT • а ЙЛ ' , 1 ' , -1 012+019+ 022 , arviz Nagyzenndre 60 ora alatt leerkezik. q

f= = 01//m

3 Az összes vízgyűjtőterületről lefolyó víz mennyisége Q

f = 3737 X 0 177 = 661'4 m

!. A vízrajzi osztály számításai szerint Nagyzerindnél 1881. márczius 31-én 6-41 m. vízálláskor lefolyt 422 m

5. Nagyzerindnél azonban az 1895 ápr. vízállás 6-58 m., az 1898 ápr. vízállás 6-84, az 1913 júliusi vízállás 712 m. volt. A legutóbbi vízállásnak már 500 m

3 vízhozomány felel meg. A Fekete-Körös és mellékpatakjainak árvizei azonban már Nagyzerind felett összeverődnek. Kvassay szerint az 1881-iki tavaszi nagyárvíz alkalmával a Fekete-Körös felső szakaszán 826 m», középső^szakaszán 642 m

3, az alsó szakaszán 388 m

3 folyt le másodperezenkint. A Kraszna vízgyűjtője a nagymajthényi vízmérczéig 16251 km

2, a folyó hosszasága az eredettől a mérczóig 1272 km. A vízgyűjtőterület x/

3-része félig vízálló hegyvidék, a/

s-része pedig dombvidék vízálló és félig vízálló talajjal. A vízgyűjtőterület legtávolabbi részéről az árvíz Nagymajthényre 72 óra alatt érkezik le. q

f = 0160 m

s. Az összes vízgyűjtőterületről lefolyó víz mennyisége Q

f = 260 m

3. A Krasznán Ákosnál a lefolyó víz legnagyobb mennyiségét Hajós Sámuel 192 m

s-nek találta, az Ákos és Királydarócz között beömlő patakok vízmennyiségét 30'8 m

3-re számította, az ő meghatározása szerint a Kraszna összes vízhozománya Q

f = 222-8 m

3. Bár a fentebbiekben a folyók vízgyűjtőterületeit mind magassági fekvés, mind pedig vízátbocsáthatóság szempontjából enyhén osztályoztuk, a tényleg megmért és a szabályozott szakaszokon esés ós keresztszelvényből számított vízmennyiségeknél nagyobbakat kaptunk. Ha azonban Bogdánfy táblázatában foglalt értékekkel számítunk, úgy még nagyobb vízmennyiségeket kapunk. Táblázatunkban foglalt arányszámokat nagyoknak nem mondhatjuk és kisebb értékekkel való számítást nem javasolhatjuk, mert ez már a biztosság rová-' sára esnék. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a táblázat elkészítésekor csupán az elszivárgás és elpárolgás okozta veszteségeket vettük számba, de az árvizek kiöntéseiből és időleges raktározásaiból eredő megfogyatkozásra nem voltunk tekintettel. Ma még a Körösök és a Berettyó felső szabályozatlan szakaszán az árvíz a folyó egész völgyét szabadon elönti, a védekező munkálatok előrehaladásával ez az elöntés napról napra kisebb mértékű lesz és a töltések közé lerohanó árvíz mennyisége szaporodni fog. Fentebb említettük, hogy a vízgyűjtőterületeken a legnagyobb áradást az olyan erős intezitású esők okozzák, a melyeknek tartóssága a vízgyűjtőterület nagyságával arányban áll. Kisebb területen a rövid ideig tartó rendkívüli nagy esők, nagyobb területeken a hosszasabb ideig tartó esőzések és a széles körre kiterjedő rohamos hóolvadások a veszélyesek. A Gladnára Gillyén megállapította, hogy a legnagyobb áradása alkalmával 1905. ápr. 13-án a 126 km

2 vízgyűjtőről a patakon 74 m

3 víz folyt le, km

2- és másodperczenkint 587 liter. Ugyanő felemlíti, hogy a hatalmas árhullám 10 nap alatt lehulló 43 mm. előkészítő eső után 2 napos 50 mm.-es nagyságú eső nyomá-