Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

3. füzet - V. Farkas Lajos: A középtiszai nyílt árterek hatása az árvíz magasságára

265 Szolnok és Csongrád közt az árvíz esése 3-2 méter, a távolság pedig 90 kilométer, valószínű, hogy ha semmi zavaró körülmény közbe nem jön, az emelkedés az egész tokaj—szolnoki vonalon egyenletes lesz. Ha tehát a 2. hosszanti szelvényen a tokaji tetőzést a szolnokival egyenessel kötjük össze, ez egyenes a T.-füredi mérczén a nyilt ártér eltöltésezése után bekövetkező vízállást, 820 cm-t fogja lemetszeni, Annyival inkább megtehetjük ezt, mert a mederben maradó tetőző vizek vonala Tokaj és Szolnok közt majdnem egyenesbe esik. Ez az eredmény azonban még némi javításra szorul, mert amint láttuk, maga a szolnoki vízállás is javítást kíván. Ugyanis láttuk, hogy a gátszakadás miatt Szolnokon a víz 37 cm.-rel alacsonyabb állással tetőzött. Hatással volt reá ezenkívül — habár nem is ily nagy mértékben — a mércze körül a 95-ös víz idején még el nem töltésezett nyilt ártér. Ennek hatását adatokból kimutatni nem tudjuk. Ha csak 6 cm.-nek veszszük az Alcsi—tenyő—kengyeli társulati ártér eltöltésezéséből eredő duzzadást, a 95-öshöz hasonló árhullám a szolnoki mérczénél gátszakadás nélkül 827 -f- 37 -f- 6 = 870 centiméteres vízállással folyt volna le. Ha ezt a szolnoki raérczeállást kötjük össze a 95-ös tokajival, Tiszafüredre az eltöltésezés esetére 850 cm.-es vízállás adódik ki. A várható emelkedés tehát a 95-ös 733 cm.-es vízálláshoz képest 117 czentiméter. Itt jegyzem meg, hogy Bogdánfy «Természetes vízfolyások hydraulikájá»-ban Tiszafürednél az eltöltésezés esetén beálló árvízszinemelkedést ugyancsak empiriás úton a tokaji és füredi tetőző vizeknek egy koordináta-tengelyre való felrakásából körülbelül 160 cm.-re értékeli. Megjegyzi azonban, hogy a meghatározásnak ez a módja a valóságnál nagyobb duzzasztást ad. A szolnoki, csongrádi és szegedi mérczén a borsodmegyei nyílt ártér eltöltésezéséből eredő vízszinemelkedést nem számítom. Pedig kétségtelen, hogy különösen a szolnoki mérczén érezhető hatása lesz az árhullám gyorsabb levonulásának. A 95-ös árvíz óta azonban a meder annyira fejlődött, hogy a belőle eredő duzzadást a meder nagyobb emésztőképességével bőven ellensúlyozhatni vélem, így a mérczéken csakis azt a várható vízszinemelkedést veszem figyelembe, mely abban az esetben fog elkövetkezni, ha egy a 95-öshöz hasonló árvíz gátszakadások nélkül fog lefolyni. Ez emelkedés a fentebb előadottak szerint Csongrádon 33 s Szegeden 77 cm., a várható vízállás Csongrádon 867 -f- 33 = 900 cm., Szegeden pedig 884 + 77 = 961 cm. Összegezvén az előadottakat, a borsodmegyei nyílt ártér eltöltésezése és rendes, töltésszakadás nélküli lefolyás esetén a 95-öshöz hasonló árhullám a Közép-Tiszán körülbelül az alábbi táblázatba foglalt vízállásokkal folynék le. A mércze neve Eltöltésezés után elkövetkező ár viz magassága cm.-ben 1888. évi 1895. évi Különbség a várható és az 1895-iki víz között cm.-ben A mércze neve Eltöltésezés után elkövetkező ár viz magassága cm.-ben legmagasabb árvizek cm.-ben Különbség a várható és az 1895-iki víz között cm.-ben Tokaj. 815 872 815 0 Tiszafüred 850 742 733 + 117 Szolnok ... 870 818 827 + 43 Csongrád 90Э 834 867 + 33 Szeged „ ... _ . 961 817 884 -1- 77